Fotó: Europarl.Europa.eu
Romániának két nagy problémája van, az általánossá vált korrupció és a titkosszolgálatok – hangsúlyozta felszólalásában Guy Verhofstadt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) frakcióvezetője az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén, a romániai jogállamiság helyzetéről tartott vita keretében.
2018. október 03., 13:522018. október 03., 13:52
2018. október 03., 13:572018. október 03., 13:57
„A romániai kollégáknak nem egy problémájuk van, hanem kettő: az általánossá vált korrupció és a titkosszolgálatok, amelyek amolyan állam az államban működnek. Az én üzenetem az, hogy mindkét problémára megoldást kell találni. Meg kell szüntetni azt, ami annak idején a Szekuritáté volt, mely szolgálatot egyik politikai tábor a másik ellen használta fel, s néha cserélődtek a szereplők a két oldalon” – idézi Belgium egykori miniszterelnökének szavait az Agerpres. A liberális EP-képviselő szerint
a kormánynak felül kell vizsgálnia bizonyos törvényjavaslatokat annak érdekében, hogy azok erősítsék és ne gyengítsék a korrupció elleni küzdelmet és szavatolják a bírók függetlenségét, ne ássák alá azt.
Verhofstadt ugyanakkor rámutatott, a román kormány sok esetben elhibázottan reagált a brüsszeli hatóságok kritikáira, és figyelmeztette a kabinetet, hogy az Orbán Viktor magyar miniszterelnök, illetve a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság párt elnöke, Jarosław Kaczyński-féle „országirányítási stílus” nem szolgálhat követendő példaként.
Egyre növekvő aggodalommal követi az Európai Bizottság a romániai fejleményeket, visszalépés figyelhető meg a reformfolyamatban – jelentette ki a brüsszeli testület első alelnöke az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi plenáris ülésén.
Joseph Weidenholzer, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének alelnöke felszólalásában azt mondta, még többet meg kell tudni a romániai titkosszolgálatok szerepéről, a korrupció elleni küzdelem ugyanis meghatározó fontosságú az igazságszolgáltatás függetlensége tekintetében. Az osztrák EP-képviselő hozzátette, nagy érdeklődéssel várja a Velencei Bizottság ajánlásait, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az EP következő ülésszakán „eljön Románia elnöke és elmondja, mi történik”.
Az Európai Néppárt (EPP) képviseletében felszólaló Esteban Gonzalez Pons kifejtette, az augusztus 10-én Bukarestben tüntetők integritást és átlátható igazságszolgáltatást követeltek, és a kormány nem hagyhatja figyelmen kívül kérésüket. A spanyol képviselő rámutatott, saját országának példája is jól érzékelteti, hogy diktatúráról demokráciára váltani hosszú időt igénylő, nehéz folyamat”, majd hangsúlyozta,
„Nem értjük az ön által vezetett kormány extrém reakcióját sem azon a tragikus augusztus 10-i napon, amikor a diaszpórából érkezett több ezer román állampolgár csak azt kérte, hallgassák meg őket. (...) A mi bírálatainkat nyilván figyelmen kívül hagyhatják, a saját népük által megfogalmazott kritikát azonban nem. (...) Miért nem akarják meghallgatni saját népüket? Milyen érdekek húzódnak az ön által vezetett kormány tetteinek hátterében? Mitől félnek” – kérdezte a vitán jelen levő Viorica Dăncilă miniszterelnöktől Esteban Gonzalez Pons.
A Zöldek európai parlamenti frakciójának társelnöke, Ska Keller úgy vélekedett, aggodalomra ad okot, hogy Románia, amelynek 42 év után sikerült megdöntenie egy diktatúrát, most visszalépéseket tesz.
– mondta a német EP-képviselő a büntető törvénykönyv módosításaira utalva.
„Egyre több európai uniós tagállamban megkérdőjelezik a szabadságot, a demokráciát, az állampolgári jogokat. Mi, az EU intézményei, az EP-tagok, meg kell hogy védjük az EU-s állampolgárok jogait, függetlenül attól, hogy Magyarországon, Lengyelországban, Ausztriában vagy Romániában élő polgárokról van szó” – mondta Ska Keller, hozzátéve, nem kell megvárni, hogy még egy ország esetében esedékessé váljon a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter egyeztetésre hívta a lengyel PESA vasútijármű-gyártó vállalat képviselőit és hazai vasúti ágazat illetékeseit, miután kiderült, hogy 21 vadonatúj, korszerű vonatszerelvény vesztegel hónapok óta kihasználatlanul.
Diana Șoșoacă, a szélsőjobboldali SOS Románia elnöke csütörtök este az Otopeni repülőtéren, Brüsszelből való visszatérése után kijelentette, hogy nem fél a vizsgálattól, miután az Európai Parlament feloldotta mentelmi jogát.
Több mint 5 000 diplomáciai iratot hoz nyilvánosságra a külügyminisztérium az 1989 utáni átmenet első éveiből – jelentette be Oana Țoiu külügyminiszter.
A május elseje sokak számára jelenti az év első, piknikezéssel összekötött kirándulását, és sokan nem tudják elképzelni a hosszú hétvégét grillezés nélkül. Arra azonban, hogy hol és milyen körülmények között lehet sütögetni, igen szigorú szabályai vannak.
Az lenne a legjobb, ha a Bolojan-kormány leváltását és a Cotroceni-palotában folytatott konzultációkat követően az eddigi koalíciós felállása megmaradna, csak más miniszterelnökkel – jelentette ki Sorin Grindeanu.
Magyar nyelven szólította fel lemondásra Békési Csabát az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) éléről elődje, Cristian Popescu Piedone.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a legfőbb ügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Elméletileg még van esély a koalíció fenntartására a bizalmatlansági indítványról szóló keddi szavazás után – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Az egészségügyi minisztérium a 2025-ös kihasználtsági arányok alapján fogja eldönteni, mely kórházakban csökkentik az ágyak számát, miután a kormány jóváhagyta, hogy 2028-ig évi 4691 ágyat számolnak fel.
Máris ingadozni látszik a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány mögött felsorakozott parlamenti többség: a POT listáin parlamentbe jutott képviselők és szenátorok jelezték, hogy csak feltételekkel szavazzák mag az indítványt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!