– figyelmeztetett. Rámutatott, hogy korábban jelentős előrelépések történtek, ezek visszafordíthatatlansága pedig előfeltétele a román igazságszolgáltatás működését ellenőrző uniós mechanizmus (CVM) lezárásának.

Az alelnök szerint aggodalomra ad okot az igazságügyi reform, a büntető törvénykönyv módosítása és a korrupcióellenes ügyészség vezetőjének leváltása is, amelyek egyikében sem látható jele annak, hogy a román hatóságok figyelembe vennék a nemzetközi ajánlásokat. Hozzátette, az Európai Bizottság többször is a kifogásolt intézkedések újragondolására kérte Bukarestet, arra, hogy széleskörű konszenzus mentén cselekedjenek. A brüsszeli testület a következő, novemberben esedékes jelentésében értékelni fogja a történteket, levonja a következtetéseket – közölte.

korábban írtuk

A korrupciót és a titkosszolgálatok működését jelölték meg az ország fő problémáiként a román kormányt bíráló EP-képviselők

Romániának két nagy problémája van, az általánossá vált korrupció és a titkosszolgálatok – hangsúlyozta felszólalásában Guy Verhofstadt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) frakcióvezetője az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén.

Hangsúlyozta, a CVM-jelentésekben nem látta nyomát a titkosszolgálatok és az igazságügyi szervek közötti titkos megállapodásoknak, amelyek alapján visszaéléseket követtek el állampolgárok milliói kárára a korrupcióellenes harc leple alatt. Bírósági ítéletekben mondták ki, hogy bizonyítékokat hamisítottak, hamis tanúvallomásokat zsaroltak ki emberekből – sorolta.

Kijelentette, hogy a reformok ezzel szemben helyreállítják a bíróságok teljes függetlenségét. Hangsúlyozta azt is, hogy figyelembe fogják venni a Velencei Bizottság ajánlásait. „Románia Európa-párti ország és nem is fog letérni erről az útról” – fogalmazott.

Végezetül pedig üdvözölte a mostani vitát, mert - mint mondta - így volt lehetősége tájékoztatni az EP-t a romániai visszaélésekről, ezeket nem lehet mostantól a szőnyeg alá söpörni. Az ülésen pártállástól függetlenül számos képviselő aggodalmát fejezte ki a romániai fejlemények miatt.

Az Európai Parlament legutóbb februárban foglalkozott a román jogállamiság kérdésével, a plénum november közepén szavaz a romániai igazságügyi reformra vonatkozó állásfoglalásról. Az Európai Bizottság már év elején figyelmeztetett a tervezett módosítások negatív hatásaira az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége és a korrupció elleni fellépés hatékonysága szempontjából.

Bukarest az ország 2007-es EU-csatlakozásakor vállalta az igazságszolgáltatásában tapasztalható hiányosságokat felszámolását, a reformfolyamatot pedig az Európai Bizottság egy értékelési mechanizmus keretében figyelemmel követi. Ennek lezárása azért is fontos, mivel több uniós tagország is ettől tette függővé Románia felvételét a belső határellenőrzés nélküli schengeni térségbe.