Fotó: Europarl.Europa.eu
Romániának két nagy problémája van, az általánossá vált korrupció és a titkosszolgálatok – hangsúlyozta felszólalásában Guy Verhofstadt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) frakcióvezetője az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén, a romániai jogállamiság helyzetéről tartott vita keretében.
2018. október 03., 13:522018. október 03., 13:52
2018. október 03., 13:572018. október 03., 13:57
„A romániai kollégáknak nem egy problémájuk van, hanem kettő: az általánossá vált korrupció és a titkosszolgálatok, amelyek amolyan állam az államban működnek. Az én üzenetem az, hogy mindkét problémára megoldást kell találni. Meg kell szüntetni azt, ami annak idején a Szekuritáté volt, mely szolgálatot egyik politikai tábor a másik ellen használta fel, s néha cserélődtek a szereplők a két oldalon” – idézi Belgium egykori miniszterelnökének szavait az Agerpres. A liberális EP-képviselő szerint
a kormánynak felül kell vizsgálnia bizonyos törvényjavaslatokat annak érdekében, hogy azok erősítsék és ne gyengítsék a korrupció elleni küzdelmet és szavatolják a bírók függetlenségét, ne ássák alá azt.
Verhofstadt ugyanakkor rámutatott, a román kormány sok esetben elhibázottan reagált a brüsszeli hatóságok kritikáira, és figyelmeztette a kabinetet, hogy az Orbán Viktor magyar miniszterelnök, illetve a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság párt elnöke, Jarosław Kaczyński-féle „országirányítási stílus” nem szolgálhat követendő példaként.
Egyre növekvő aggodalommal követi az Európai Bizottság a romániai fejleményeket, visszalépés figyelhető meg a reformfolyamatban – jelentette ki a brüsszeli testület első alelnöke az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi plenáris ülésén.
Joseph Weidenholzer, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének alelnöke felszólalásában azt mondta, még többet meg kell tudni a romániai titkosszolgálatok szerepéről, a korrupció elleni küzdelem ugyanis meghatározó fontosságú az igazságszolgáltatás függetlensége tekintetében. Az osztrák EP-képviselő hozzátette, nagy érdeklődéssel várja a Velencei Bizottság ajánlásait, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az EP következő ülésszakán „eljön Románia elnöke és elmondja, mi történik”.
Az Európai Néppárt (EPP) képviseletében felszólaló Esteban Gonzalez Pons kifejtette, az augusztus 10-én Bukarestben tüntetők integritást és átlátható igazságszolgáltatást követeltek, és a kormány nem hagyhatja figyelmen kívül kérésüket. A spanyol képviselő rámutatott, saját országának példája is jól érzékelteti, hogy diktatúráról demokráciára váltani hosszú időt igénylő, nehéz folyamat”, majd hangsúlyozta,
„Nem értjük az ön által vezetett kormány extrém reakcióját sem azon a tragikus augusztus 10-i napon, amikor a diaszpórából érkezett több ezer román állampolgár csak azt kérte, hallgassák meg őket. (...) A mi bírálatainkat nyilván figyelmen kívül hagyhatják, a saját népük által megfogalmazott kritikát azonban nem. (...) Miért nem akarják meghallgatni saját népüket? Milyen érdekek húzódnak az ön által vezetett kormány tetteinek hátterében? Mitől félnek” – kérdezte a vitán jelen levő Viorica Dăncilă miniszterelnöktől Esteban Gonzalez Pons.
A Zöldek európai parlamenti frakciójának társelnöke, Ska Keller úgy vélekedett, aggodalomra ad okot, hogy Románia, amelynek 42 év után sikerült megdöntenie egy diktatúrát, most visszalépéseket tesz.
– mondta a német EP-képviselő a büntető törvénykönyv módosításaira utalva.
„Egyre több európai uniós tagállamban megkérdőjelezik a szabadságot, a demokráciát, az állampolgári jogokat. Mi, az EU intézményei, az EP-tagok, meg kell hogy védjük az EU-s állampolgárok jogait, függetlenül attól, hogy Magyarországon, Lengyelországban, Ausztriában vagy Romániában élő polgárokról van szó” – mondta Ska Keller, hozzátéve, nem kell megvárni, hogy még egy ország esetében esedékessé váljon a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint az idei év első öt hónapjának költségvetési adatai azt mutatják, hogy a múlt év ugyanezen időszakához képest több mint 40 százalékkal, 64 milliárd lejről 36 milliárd lejre csökkent a deficit.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) craiovai polgármestere, Lia Olguța Vasilescu szerint elegendő parlamenti támogatás állhat össze egy Sorin Grindeanu által vezetett, egyszínű PSD- kormány mögött – akár az RMDSZ szavazataival is.
Kellemetlen, de szerencsésen végződő találkozása volt szombaton két turistának – egy apának és lányának – a Csukás-hegységben.
Figyelmeztetéseket adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat a kánikula miatt. Vasárnap reggeltől 16 megyében vörös riasztást lép életbe, hétfőtől szerdáig pedig az ország területének háromnegyed részére rendeltek el harmadfokú riasztást.
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!