
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
2022 első negyedévében 899 személy szenvedett munkahelyi balesetet Romániában, 273-mal kevesebb, mint 2021 hasonló időszakában, és 14-en vesztették életüket ezekben a szerencsétlenségekben, 50 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban – derül ki a munkaügyi minisztérium statisztikai adataiból.
2022. augusztus 01., 07:382022. augusztus 01., 07:38
A legtöbb munkabaleset a kiskereskedelmi ágazatban történt – 78 áldozat (a balesetet szenvedett alkalmazottak 8,7 százaléka); majd a szárazföldi és csővezetékes szállítás – 47 áldozat (az összes áldozat 5,2 százaléka); az építőipar – 47 áldozat (az összes áldozat 5,2 százaléka), valamint a gépjárműgyártás következett – 45 áldozat (az összes áldozat 5 százaléka).
A legtöbben, 185-en, Bukarestben sérültek meg munkavégzés közben, ők tették ki az országos szinten munkabalesetet szenvedett személyek számának 20,6 százalékát. Ezután Brassó megye (50 személy, 5,6 százalék), Konstanca megye (43 személy, 4,8 százalék) és Máramaros megye (42 személy, 4,7 százalék) következik a listán.
A sérültek életkorát tekintve az 50–60 évesek aránya a legmagasabb, 29,5 százalék, őket követik a 40–50 évesek, akik az összes sérült 29,1 százalékát tették ki az első negyedévben.
A tárca adatainak értelmében a halálos áldozatoknak a fele a harmincas éveiben járt.
Az Agerpres által idézett adatsorokból az is kiderül, hogy a munkabalesetet szenvedett személyek közül 641-en (71,4 százalék) legtöbb öt éve dolgoztak az adott munkahelyen, 13,5 százalék esetében pedig 5 évtől 10 évig terjedt ez az időszak.

Tavaly 4375 személy szenvedett munkabalesetet Romániában, 24,8 százalékkal kevesebben, mint 2019-ben; 143 baleset volt halálos kimenetelű, 45,2 százalékkal kevesebb, mint az előző évben – derül ki a munkaügyi minisztérium statisztikai adataiból.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
A kormányfő egy szerda esti Facebook-bejegyzésben közölte, hogy 2025 harmadik negyedévében a tavalyi év hasonló időszakához képest 12,5 százalékkal, azaz 9,9 milliárd lejjel nőttek a költségvetési bevételek.
A közigazgatási reformról szóló, még kidolgozás alatt álló törvénytervezet a központi közigazgatás esetében a személyi kiadások 10 százalékos csökkentését írja elő.
Az Olt megyei Slatina kórházában a betegek rögzítették, hogy a kórtermekben bogarak mászkálnak és az illemhelyeken kosz uralkodik. A DSP ellenőrzéseket tart.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra a kormánykoalícióban, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.
Dragoș Pîslaru európai projektekért felelős miniszter szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különleges nyugdíjakkal kapcsolatos kritériumot, ha csak a törvénytervezet lesz meg november 28-ig.
Az oktatási minisztérium előtt szerveztek tiltakozó megmozdulást szerdán a tanügyi szakszervezetek – elégedetlenségük oka a személyi kiadások várható 10 százalékos csökkentése.
Nem tartja megfelelőnek a bírák és ügyészek tevékenységét felügyelő Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a kormánykoalíció újabb javaslatát a különleges nyugdíjak ügyének rendezésére.
szóljon hozzá!