A diákok teljesítménye alapján rangsorolná az osztályokat az oktatási minisztérium

A rendszer bevezetése a tárca szerint azért fontos, mert több mint gyanús, hogy a legutóbbi érettségi alkalmával a gimnáziumi években kiváló tanulmányi eredményeket elért végzős diákok közül is sokan megbuktak.

„Kiemelt célunk, hogy az új tanévben felszámoljuk az iskolai teljesítmény túlértékelését – nyilatkozta a Realitatea hírtelevíziónak Oana Badea, az egyetem előtti oktatásért felelős tanügyi államtitkár. – Egyértelművé vált, hogy az iskolai évek idején a diákok valós teljesítményüknél magasabb jegyet kapnak, s a jelenlegi rendszerben az érettségi az első, tudásukat és képességüket felmérő valós megpróbáltatás. Ezért ez évtől módszertani bizottságokat hoznánk létre, ezek úgynevezett keretteszteket fognak kidolgozni, amelyeket a különböző évfolyamokhoz és tantárgyakhoz igazítanak. A felmérők eredményei alapján megállapítanak egy iskolai szintű teljesítményátlagot, ez alapján határozzák meg a három kategóriát.” Az államtitkár elmondta továbbá, a minisztérium ellenőrzéseket is végeztetne: amennyiben egy gyenge képességű diákokból álló osztályban gyanúsan jó jegyeket kapnak a diákok, akkor a tanintézet vezetőtestülete kivizsgálhatja, hogy érdem szerint történt-e az osztályozás. Oana Badea úgy véli, amennyiben a rendszert alkalmazzák, a tanárok is átgondolhatják, „testre szabhatják” a tananyag leadásának a mikéntjét.

Király András oktatási államtitkár azonban nem tartja kivitelezhetőnek a szaktárca ötletét. Az oktatásügyi szakember a Krónikának úgy nyilatkozott, számos szempontot figyelembe kell venni ahhoz, mitől gyengék, jók vagy nagyon jók az adott tanintézet osztályai, ezért egy ilyen döntést alaposan át kell gondolni. „Ötlet szinten sok mindent lehet tálalni, de nem látom a konkrét kivitelezési lehetőséget. Nem tehetjük meg, hogy ilyen rendszer alapján kategorizáljunk, hiszen némelyik közösségnek csak egyetlen iskolája van” – érvelt Király András. Az oktatási szakember hozzáfűzte: a tanügyi törvény számtalan lehetőséget kínál az oktatás színvonalának megfelelő szintre emelésére, így meglátása szerint felzárkóztató programokkal lehetne javítani a diákok felkészültségén.

„Decentralizáció helyett központosítás”

A Bukarestből irányított újabb serkentő szándékú kezdeményezések bevezetése helyett az iskolák valós decentralizációjában látja a romániai oktatás fellendítésének lehetőségét Kónya László. A Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes a minisztérium besorolási elképzelései kapcsán elmondta:  hasonló rendszer más országokban is működik, és valóban szükség lenne ellenőrző intézkedésekre, mivel a pedagógusok „nem egyformán állnak a munkához”. Problémaként értékelte viszont azt, hogy megvonásokat léptetnek életbe azokkal szemben, akik a teszten nem teljesítenek jól. Mint mondta, a minisztérium mellett működő Országos Felmérő- és Akkreditációs Bizottság felügyeli a rendszer alkalmazását, az eredmények alapján pedig besorolja az iskolákat. A felmérés során ellenőrzik a menedzseri tevékenységet, valamint a tanárok munkáját is, teszteket íratnak a diákokkal, órát látogatnak, és számos más módszerrel próbálnak információkat szerezni az oktatás színvonalára vonatkozóan. Az első ilyen jellegű vizsgálat ingyenes, ha viszont egyes iskolák soron kívül kérik a felmérést (például ha nem kapják meg az elégséges osztályzatot, vagy ha új szakot, illetve ciklust indítanak), ki kell fizetniük ennek költségeit. Az iskolai ellenőrzés költsége Kónya László számítása szerint 3 ezer és 15 ezer lej között lehet majd, attól függően, hogy mit vizsgáltatnak, sokkal kevesebbe kerül ugyanis a felmérés, ha csak egyetlen szakról van szó, mint ha egy teljes intézmény munkáját kell vizsgálniuk. A helyettes főtanfelügyelő a Krónikának elmondta: nem tartja célravezetőnek azt, hogy lényegében az elért osztályzatok alapján kategorizálják az osztályokat és ezen túl az iskolákat, hiszen ezek „nem egyforma lapokkal indulnak”. Nyugat-Európában például annál elismertebb egy oktatási intézmény, minél nagyobb úgynevezett hozzáadott értéket tud felmutatni, többre tartják ugyanis azt, ha egy 5-ös szintű tanulót felhoznak 7-es szintűre, mint ha csakis kiváló képességű diákokat oktatnának magas színvonalon. Kónya László szerint a kiváló osztályzat elérése nemcsak a diákoktól és az oktatóktól függ, ehhez a család hozzájárulása is kell, mivel a kitűnő tanulók szinte kivétel nélkül magántanárokhoz járnak. A helyettes főtanfelügyelő kifejtette: a legjobb megoldás az lenne, ha az iskolák igazgatóinak adnának szabad kezet, akárcsak Magyarországon, ahol a vezető dönt a tanárok fizetéséről saját belátása szerint, a maga rendjén pedig a helyi tanácsnak tartozik felelősséggel az oktatás színvonalát illetően. Romániában viszont a meghirdetett tanügyi decentralizáció ellenére szinte hetente jelennek meg az újabb, a rendszer központosítását célzó intézkedések. Kónya példaként megemlítette a héten esedékes versenyvizsgát a helyettes tanári állásokra, melyet szintén Bukarest vezényel le, így ismét nem azt veszik figyelembe, hogy ki milyen jó pedagógus, hanem aszerint ítélnek, hogy egy-egy tételt ki milyen jól tud megoldani.

„A tanügyben nincsenek csodák”

Nem fogja megbélyegezni a diákokat, sőt az érdeküket szolgálja a teljesítményalapú besorolásos rendszer alkalmazása, mert ez alapján a pedagógusok egyénre, osztályra szabott felzárkóztató módszereket és tantervet tudnak kidolgozni, mondta el a Krónika megkeresésére Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő úgy tudja, a tervek szerint a 2., a 4. és a 6. osztályos diákok képességeit mérik fel, a belső méréseket az iskola tanárai végzik el, ők dolgozzák ki a tesztkérdéseket is. A felmérés eredménye, a besorolás iskolán belül marad, és nem publikus – hangsúlyozta a főtanfelügyelő, ezt azonban a tanárok kötelesek írásban és egyéni beszélgetések során a szülőkkel is közölni. Ily módon szorosabb lesz a szülő-iskola kapcsolat, és közösen beszélik meg a különböző teljesítményjavító módszereket. Keresztély Irma kifejtette, a pedagógusok mentalitása és hozzáállása teljesen meg kell hogy változzék, hogy a besorolás alapján döntsenek a tananyag leadásának a módszeréről és a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatásáról. „A törvény szerint a pedagógus szabadon dönthet a tanórák 25 százalékáról, a besorolás alapján eldöntheti, hogy ezeket az órákat a felzárkóztatásra szánja-e, hogy megoldja az adott osztály sajátos problémáit. Ezt a módszert valószínűleg néhány év alatt lehet megfelelően gyakorlatba ültetni, de abban bízunk, hogy a következő ciklus végén már nem éri meglepetés a záróvizsgázó diákokat, mondta Keresztély Irma. A főtanfelügyelő szerint az is jelzésértékű lehet, ha az évek során közepesen teljesítő gyerekek 9-10-es átlagot érnek el az érettségin. „A tanügyben nincsenek csodák, ez esetben felmerül a gyanú, hogy a diák valahonnan segítséget kapott, és ki lehet vizsgálni az ügyet” – mondta Keresztély Irma.