„Senki sem próbált zsarolni bennünket”

Nem, mert az alkotmány rendelkezése egyértelmű. Tulajdonképpen nem jóváhagyásról van szó, az alkotmány 146. cikkelyének idevágó pontja ugyanis kimondja, hogy az Alkotmánybíróság megállapítja azon körülmények mibenlétét, amelyek igazolják az elnöki tisztség ideiglenes betöltését. Ezzel együtt azt is megállapítottuk, hogy az elnöki tisztség megüresedett. A megüresedésnek négy módja van: elhalálozás, lemondás, vád alá helyezés, valamint felfüggesztés; a két utóbbit a parlament határozza el. Mivel esetünkben felfüggesztésről van szó, nekünk azt kellett megállapítani, hogy a parlament ebben a felfüggesztési eljárásban tiszteletben tartotta-e az alkotmány és a törvény rendelkezéseit. Kimondtuk, hogy a parlament határozata jogos, törvényes és alkotmányos, tehát az elnöki tisztség megüresedett. Ennek következtében a szenátus és a képviselőház elnöke jogosult az ideiglenes helyettesítésre, ebben a sorrendben. Miután a szenátus elnöke vállalta ezt, harminc napig ő helyettesíti az államfőt.

Milyen indokkal utasították el Traian Bãsescu óvását?

Óvása azért volt elfogadhatatlan, mivel sem az alkotmány, sem más törvény nem ír elő semmiféle fellebbezési, jogorvoslási lehetőséget a parlament határozata ellen, amennyiben az alkotmányos. Márpedig ha nem lett volna az, mi hivatalból megállapítottuk volna.

Önök korábban indokolatlannak nevezték az államfő felfüggesztését célzó, a parlament 182 ellenzéki képviselője által beterjesztett javaslatot. A felfüggesztés tényét megállapító mostani határozatuk nincs-e ellentmondásban a korábbival?

Nincs itt semmiféle ellentmondás, mert a jogszabály szerint az Alkotmánybíróság döntései általánosan kötelezőek. Egyetlen kivétel van, mégpedig éppen az államelnök felfüggesztésével kapcsolatosan, ekkor ugyanis az alkotmánybíróság csak véleményez, álláspontja csak konzultatív jellegű, és nem kötelező érvényű. Korábbi véleményezésünkben az áll, hogy az előterjesztett indokok és bizonyítékok alapján az Alkotmánybíróság az elnök terhére felrótt tetteket nem találja annyira súlyos alkotmánysértésnek, ami igazolná a felfüggesztést. De a parlament szuverén hatáskörébe tartozik, hogy ezeket kiértékelje, és a meglévő adatok, a kezdeményezők által feltárt tények, a vita során felhozott érvek alapján döntsön. Tehát kizárólagos hatásköre a döntésre a parlamentnek van, ugyanakkor az alaptörvény csupán azt szabja feltételként, hogy kérje ki az Alkotmánybíróság véleményét, azt azonban már nem, hogy tartsa is magát ehhez.

Nagyon sok vitát szült a taláros testület döntése a tekintetben is, hogy Bãsescu súlyosan vagy kevésbé súlyosan szegte-e meg az alkotmányt.

Az államfő abban az esetben függeszthető fel tisztségéből, ha súlyos cselekményeket követ el, amelyekkel megsérti az alkotmányt. Ellenben azt már sem az alkotmány, sem más törvény nem határozza meg, mit ért súlyos cselekményeken. Tehát nem az alkotmánysértés maga a súlyos, hiszen elméletileg minden alkotmánysértés ilyen, ez ugyanis a legfelsőbb törvény, amit mindenkinek tiszteletben kell tartania. Az alaptörvény azonban kimondja, hogy maga a cselekmény súlyos, amellyel megsértik az alkotmányt. Márpedig az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy a rendelkezésére álló adatokból nem tűnt ki, hogy az elnök ilyen súlyos cselekményeket követett volna el. Viszont a parlamentnek jogában áll ezt másképpen értékelni, és kizárólagos hatásköre dönteni.

Mircea Geoanã szociáldemokrata elnök a parlamenti szavazás előtt azt állította, Bãsescu a titkosszolgálatoktól származó kompromittáló adatokkal igyekezett zsarolni, befolyásolni Önöket. Zsarolták-e Önt a felfüggesztés kapcsán?

Határozottan állítom, hogy közel kilencéves alkotmánybírói tevékenységem idején egyetlen esetben sem ért befolyásolási, zsarolási vagy kényszerítési kísérlet. Saját belátásom szerint, szabadon, jogosan döntöttem, amit az is igazol, hogy voltak esetek, amikor nem értettem egyet a többség véleményével, különvéleményemet megindokoltam, amelyet a döntéssel együtt a Hivatalos Közlöny leközölt. Ennek sem volt semmiféle következménye. Különben ugyanezt mondják a kollégáim is. Nem kizárt ellenben, hogy lehettek ilyen előkészületek, hiszen ha igaz, hogy az államelnök kérte a titkosszolgálatot bizonyos kompromittáló adatok összegyűjtésére, akkor ez nyilván ezt a célt szolgálta volna. Ilyen kísérlet azonban nem történt.