
Potápi Árpád János
Fotó: MTI/Vajda János
Közel másfélezer külhoni magyar szervezet nyert támogatást a Nemzeti Újrakezdés Program első szakaszában – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
2021. augusztus 18., 13:082021. augusztus 18., 13:08
2021. augusztus 18., 15:542021. augusztus 18., 15:54
Potápi Árpád János felidézte: a kormány 2011 óta hirdet pályázatokat a külhoni magyar szervezetek számára működés, fejlesztés, eszközbeszerzés, rendezvények, programok támogatása céljából. Idén azonban a korábban több program részeként nyújtott támogatásokat és pályázati felhívásokat Nemzeti Újrakezdési Program címmel egységesítették.
A támogatási keretösszeg 1,5 milliárd forint volt, amelyből a szervezetek 300 ezer és ötmillió forint közötti összeget igényelhettek vissza nem térítendő támogatásként.
Az államtitkár elmondta: 3223 pályázat érkezett, amelyek támogatási igénye a rendelkezésre álló összeg csaknem nyolcszorosa, mintegy 12 milliárd forint volt. Formai hiba miatt 76 pályázatot el kellett utasítaniuk, az érvényes pályázatoknak azonban majdnem fele, 1464 nyert pénzt. A nyertesek listája megtalálható a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. honlapján (bgazrt.hu).
Potápi Árpád János megjegyezte: a támogatási összeg 23,3 százalékát a diaszpórából érkező pályázatok nyerték, döntően hévégi iskolák, óvodák működtetésére. Felhívta a figyelmet arra, a diaszpórában 2-2,5 millió magyar él, nagyjából annyi, mint – Magyarországon kívül – a Kárpát-medencében.
Az alprogramok közül a kulturális és oktatási volt a legnépszerűbb.
A külhoni magyarság számíthat a kormányra a járvány utáni újraindításban is. Számukra minden magyar fontos, éljenek Magyarországon, a Kárpát-medence országaiban vagy a nagyvilágban – jelentette ki.
Az államtitkár augusztus 20. alkalmából köszöntötte a világ magyarságát és – mondta – azt kívánja, bárhol éljenek, méltó módon tudjanak megemlékezni államalapító Szent István királyról, az államalapításról és arról, hogy „1100 éve közös történelmet írunk”.
A Nemzeti Újrakezdés Program második részében a külhoni magyar szervezetek programok és rendezvények támogatására pályázhatnak.
Romániának szüksége van közigazgatási reformra, de azt alaposan át kell gondolni és elő kell készíteni – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki a parlamentben faggattak az újságírók a témában.
Tagadja az orosz nagykövetség, hogy Moszkvának köze lenne a brassói Carfil fegyvergyárban kirobbant tűzvészhez, amely a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint orosz szabotázsakció következménye.
Érzelmi bántalmazásnak nevezte a román belügyminisztérium (MAI) azt a halloween közeledtével terjedő TikTok-trendet, amelyben szülők rémisztik meg gyerekeiket a nézettségért.
Románia a nagy fontosságú célországok körébe került a Kreml számára – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa a brassói Carfil fegyvergyár elleni szabotázsakció kapcsán.
Jogerősen szabadságvesztésre ítélt kedden a bukaresti ítélőtábla nyolc rendőrt, amiért a koronavírus-járvány idején jogellenesen fogva tartottak és bántalmaztak két fiatalembert.
Elítélte kedden Nicușor Dan román államfő a brassói Carfil fegyvergyár elleni támadást, amely a román hírszerzés szerint orosz szabotázsakció volt.
Durva kirohanást intézett Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a külföldi munkavállalók ellen a parlamentben.
Drasztikus lépést készít elő Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter az állami kórházakban dolgozó orvosok ellen, akik munkaidőben a magánrendelőjükben tevékenykednek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nélkül nem buktatható meg a Luca Niculescu vezette, független szakértőkből és szociáldemokrata párti (PSD) miniszterekből álló kormány – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
szóljon hozzá!