Nagyobb hitelkeretre pályázhatnak a gazdák

– A mezőgazdasági tárca áprilisban miniszteri rendelettel növelte a mezőgazdaság terén pályázók számára a 2006-os SAPARD-hitelkereteket. Pontosan mit jelent az intézkedés?
– A minisztérium tavaly elindította az agrárbefektetéseket segítő Gazdaprogramot. Emellett létrehozott egy befektetési alapot mezőgazdasági befektetésekre, és ebből az alapból a bankok hitelt nyújtanak az igénylőknek ötszázalékos támogatott kamattal. Ez a hitel tulajdonképpen a SAPARD-pályázatok önrészét hivatott pótolni. Vagyis a gazda felveszi a hitelt az önrész biztosítására, és utána pályázik az ügynökségnél a másik 50 százalék elnyerésére. Ezzel a rendelettel tehát a tárca a befektetési alapból felvehető hitelkeret mértékétet.
– Miért volt szükség a keret növelésére?
– Az illetékesek rájöttek, hogy egy reális méretű befektetéshez túl kicsik az eddigi öszszegek. A program beindításakor például a mezőgazdasági termékek – hús, tej, bor, zöldség, gabona, ipari növények, hal – feldolgozására 250 ezer euró volt a maximálisan felvehető hitelkeret, de miután utánaszámoltak, kiderült, hogy ebből a pénzből SAPARD-támogatással sem lehet életképes termékfeldolgozót létrehozni. Ezért növelték a hitelkeretet 250 ezer euróról 750 ezer euróra. Ugyanez volt a helyzet a zöldségtermesztő vagy állattenyésztő farmok esetében: a kezdeti 100 ezer eurós hitelből és a SAPARD-pályázaton nyert összegből nem lehetett például becsületes, átlag 30–35 tehenes gazdaságot létrehozni. Az új 150 ezer eurós keretek azonban már lehetővé teszik a befektetés létrehozását. A baromfifarmok esetében a hitelkeret összege megkétszereződött: immár 200 ezer eurós hitelt lehet felvenni.
– Mekkora összeget szán a mezőgazdasági tárca a hitelek biztosítására?
– A 2006-os költségvetésben hétezermilliárd régi lejt különített el a minisztérium a mezőgazdasági befektetési alap számára.
– Milyen mezőgazdasági ágazatokat támogatnak ezzel az intézkedéssel?
– Mezőgazdasági termékek elsődleges feldolgozását, az állatfarmokon vagy növénytermesztő gazdálkodásokban eszközölt befektetéseket, gépvásárlást, a malom-, illetve pékipart. Ugyanakkor nem hagyományos mezőgazdasági tevékenységeket is, úgymint a csiga- vagy békatenyésztést, a gomba-, erdei gyümölcs-, illetve gyógynövénytermesztést és -feldolgozást, vagy a hagyományos kézműves-tevékenységeket, mint például a fazekasság, kosárfonás, fafaragás. Ez utóbbiak esetében a kezdeti 25–50 ezer eurós hitelkeret 100 ezer eurósra nőtt.
– Mit kell tennie annak a gazdának, aki hitelt szeretne felvenni?
– A befektetési hitelalapot kezelő három bank egyikéhez – a Carpatica Bankhoz, a Román Fejlesztési Bankhoz vagy a Takararék- és Letéti Pénztárhoz – kell fordulnia, ott megmondják, milyen feltételek mellett lehet felvenni a hitelt. Ha ezeket teljesíti az illető, kap egy hitelígérvényt, amelynek alapján össze lehet állítani a SAPARD-pályázatot. Amennyiben a pályázat sikeres, aláírnak egy finanszírozási szerződést, amellyel fel lehet venni a kölcsönt. A kölcsön legtöbb tízéves futamidejű, egy évtől öt évig terjedő türelmi idővel. A pályázónak azonban rendelkeznie kell bizonyos önrésszel, hiszen a pályázat megírására, a tervek elkészítésére, vagy az engedélyek beszerzésére sem hitelt, sem támogatást nem kap.
– Mely ágazatokban nyújtják be a legtöbb pályázatot?
– Nagy az érdeklődés a hús- és tejfeldolgozó ágazaában, illetve a gabonatermesztés területén. De sok pályázat érkezett szarvasmarhafarmok létesítésére, vagy fejlesztésére is.