„Keserű” évnek néznek elébe a méhészek

„Habár kevés mézet sikerült termelni, az ár alig néhány lejjel nőtt tavalyhoz képest, mivel a kínai és argentin méz elárasztja a piacot” – panaszolta Kovács József. Az egyesület alelnöke szerint míg tavaly 28 és 30 ezer régi lej között váltakozott egy kilogramm vegyes méz ára, idén 33 és 35 ezer lej közötti áron kénytelenek a méhészek értékesíteni. Az akácméznek pedig 53 és 55 ezer régi lej a felvásárlási ára. Ezzel szemben a rossz minőségű, íztelen kínai mézet 25 ezer lejért árusítják, és sok feldolgozó csak azért vásárol hazai mézet, hogy azzal ízesítse az import termékét.
A gyenge termés mellett az útadó is sújtotta a méhészeket, akiknek 60–70 millió régi lejt kellett kifizetniük méhlegeltetéskor használt teherautóik után. Kovács József szerint legalább 2,5 tonna mézet kellene termelniük, hogy fedezzék kiadásaikat. Ezeket a járműveket a méhészek évente két alkalommal használják, hiszen a vándorlási időszak május és augusztus között, mindössze három hónapig tart. „Kifizettük az útadót egész évre, de még azt sem tudtuk, hogy lesz-e méztermés. Ilyen körülmények között túl nagy a kockázat” – mutatott rá a méhész szakember.
A veszteségek miatt egyre több méhész próbál megszabadulni méheitől. Gondot jelent azonban, hogy míg néhány évvel ezelőtt egy méhcsaládot 3 millió régi lejért lehetett eladni, idén egy család ára 1,5 millió lej lett. A Kovászna megyei egyesületnek 220 tagja van, 7500 méhcsaláddal gazdálkodnak. „A méhészet a biológiai egyensúly miatt is fontos: ha a méhek nem poroznak be, mezőgazdasági termelés sincs. Nem gátolni, hanem támogatni kellene az ágazatot” – fejtette ki Kovács. A szakemberek ugyanakkor elpanaszolták, sok gondot okoz a méhészeknek, hogy a gazdák szervezetlenül és bizonytalan eredetű vegyszerekkel permetezik földjeiket, és ezért évente több méhcsalád elpusztul. A törvény szerint minden gazdának kötelessége lenne az önkormányzatoknál bejelenteni, mikor, és milyen vegyszerrel permetez. Annak ellenére, hogy Európában Románia és Magyarország a legfontosabb akácméztermelők, a lakosság nagyon kevés mézet vásárol. Felmérések szerint, Romániában évi alig 15 gramm mézet fogyasztanak fejenként, míg az EU-s átlag évente 2 kilogramm.