Kedvét szegik a gazdáknak

A nyugati országokban a regionális szövetségek nyomonkövetik a fajtiszta állatok teljesítményét, azért, hogy a tenyésztésben lévő állatok genetikai szintje magas legyen. Míg a hazai fajtiszta tehenek tejtermelése 10–15 liter, addig a nyugatiak elérik a 20–30 literes napi hozamot. „A magas szintű genetikai teljesítmény a fajtiszta vonal szigorú követésének eredménye. Ez a feladata a romániai tenyésztési egyesületeknek is, amelyek viszont még gyerekcipőben járnak” – hangsúlyozta Baróti Lajos állatorvos, a Szarvasmarha-tenyésztők Erdélyi Föderációjának titkára. A 2002-ben létrejött szövetséghez hét megye – Hargita, Kovászna, Beszterce-Naszód, Szilágy, Maros, Szeben és Bihar – szarvasmarha-tenyésztő egyesületei csatlakoztak.

Át kellene venni a törzskönyvezést
az állami vállalatoktól
„A szarvasmarha-tenyésztő egyesületek tulajdonképpen azért jöttek létre, hogy átvállalják az államtól a tenyésztési munkát. Ám ez a mai napig nem valósult meg” – magyarázta Baróti, aki szerint a szövetség inkább érdekvédelmi szervezetként működik. A föderáció közbenjárásának köszönhetően megjelent a tej- és hústermelést támogató törvény. Az állatorvos szerint ennek „azt kellene eredményeznie, hogy a gazdák számláira megérkezzenek a támogatási összegek – ez azonban nem történt meg”. A fajtiszta állatok törzskönyvezésének átvételéről is megjelent a kormányhatározat az év elején, a licit napját is kitűzték június 14-ére, amikor az állami tulajdonban lévő megyei tenyésztési vállalatoknak át kellett volna adniuk a törzskönyvezést a magánszervezeteknek. Ez nem valósult meg, és újabb határidőt szabtak meg. „A huzavona, gyanítom, csak arra jó, hogy bizonyos állami hivatalnokok megőrizzék munkahelyüket. A nyilvántartások vezetését ugyanis mostanáig ezek az állami hivatalok látták el” – magyarázta Baróti. A Hargita és Kovászna megyei egyesületek az erdélyi föderáción keresztül próbálják megszerezni a koncessziós jogot a tenyészállatok nyilvántartására. Az állatorvos szerint így javítani lehetne a bejegyzett tenyészállatok arányán: Romániában ugyanis csupán a szarvasmarhák öt százaléka van bejegyezve a tenyésztési nyilvántartókba, míg Nyugaton ez az arány nyolcvan-kilencven százalék.

Segítség a tejbegyűjtő központok létrehozására
A erdélyi szövetség az elmúlt időszakban tizenhat tejbegyűjtő központ létrehozására írt ki pályázatot, ebből Hargita megyében öt pályázatot nyertek meg. A modern tejbegyűjtő központok létrehozására valamennyi helyi szervezet hatezer eurós vissza nem térítendő támogatást kapott, ám ehhez még szükség volt a helyi erőforrások mozgósítására is. „Az egyesületek sok esetben a közbirtokosságoktól, a helyi tagságtól, illetve esetenként az önkormányzatoktól jutottak hozzá ahhoz a pénzalaphoz, amiből létrehozhatták az európai szabványoknak megfelelő tejbegyűjtő központokat” – magyarázta Baróti. Ilyen központok létesültek – amint arról az Agrárvilágban korábban beszámoltunk – Illyefalván és Kobátfalván, és Besztercén szintén működik már korszerű tejbegyűjtő központ.

Borúlátó csatlakozásvárás
Az európai uniós csatlakozást illetően a Szarvasmarha-tenyésztők Erdélyi Föderációjának titkára borúlátó. Tapasztalata szerint ugyanis a romániai gazdákkal szemben maximális követelményi szinteket állítanak. „Nevetséges helyzetbe hozzák a gazdákat. Külföldi tapasztalatszerző körútjaim során például egyik nyugati országban sem láttam annyira felszerelt istállókat, amilyeneket az itteni gazdáknak kell építeniük” – szögezte le Baróti, aki nehezményezi, hogy a túlzó követelményekkel a gazdák kedvét szegik.


Nem kapnak támogatást az erdővidéki tejtermelők?
Kovács Zsolt Az erdővidéki szarvasmarhatartókat az a veszély fenyegeti, hogy nem kapják meg az eladott tej után járó állami támogatást, mert a térségben működő nyolc tejbegyűjtő központnak nincs állat-egészségügyi engedélye. A központokba összegyűjtött tejet felvásárolta a baróti Tyrom feldolgozó, ezért a termelők nem is gyanakodtak arra, hogy nem jogosultak az állami támogatásra. A nyolc begyűjtőközpontot június 5-éig a feldolgozó működtette, amikor átadta családi vállalkozásoknak és kisvállalkozóknak, akik nem tudták, mit vesznek át. Sikó Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állat-egészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta: már az év elején felfüggesztették a nyolc központ engedélyét, és figyelmeztették a Tyromot, hogy felújításokra van szükség, amit azonban a vállalat nem végzett el. A jelenlegi tulajdonosoknak új engedélyért kell folyamodniuk, hangsúlyozta az igazgató. Annak érdekében, hogy a termelők ne veszítsék el az állami támogatást, az igazgatóság kiállítja a július 31-éig érvényes ideiglenes engedélyeket, ha azonban nem korszerűsítik addig a központokat, a bizonylatot visszavonják.