Hirdetés

Kedvét szegik a gazdáknak

Túlzó követelményeket támaszt az Unió a szarvasmarha-tenyésztőkkel szemben A szarvasmarha-tenyésztőknek helyi egyesületekbe történő önszerveződése, majd a szervezetek szövetségbe tömörülése Erdélyben stratégiai fontosságú. A szervezkedés célja olyan regionális föderáció létrehozása volt, amely nemcsak érdekszövetségként működik, hanem komolyabb szakmai feladatokat is ellát.

Jánossy Alíz

Jánossy Alíz

2006. június 20., 00:002006. június 20., 00:00

A nyugati országokban a regionális szövetségek nyomonkövetik a fajtiszta állatok teljesítményét, azért, hogy a tenyésztésben lévő állatok genetikai szintje magas legyen. Míg a hazai fajtiszta tehenek tejtermelése 10–15 liter, addig a nyugatiak elérik a 20–30 literes napi hozamot. „A magas szintű genetikai teljesítmény a fajtiszta vonal szigorú követésének eredménye. Ez a feladata a romániai tenyésztési egyesületeknek is, amelyek viszont még gyerekcipőben járnak” – hangsúlyozta Baróti Lajos állatorvos, a Szarvasmarha-tenyésztők Erdélyi Föderációjának titkára. A 2002-ben létrejött szövetséghez hét megye – Hargita, Kovászna, Beszterce-Naszód, Szilágy, Maros, Szeben és Bihar – szarvasmarha-tenyésztő egyesületei csatlakoztak.

Át kellene venni a törzskönyvezést
az állami vállalatoktól
„A szarvasmarha-tenyésztő egyesületek tulajdonképpen azért jöttek létre, hogy átvállalják az államtól a tenyésztési munkát. Ám ez a mai napig nem valósult meg” – magyarázta Baróti, aki szerint a szövetség inkább érdekvédelmi szervezetként működik. A föderáció közbenjárásának köszönhetően megjelent a tej- és hústermelést támogató törvény. Az állatorvos szerint ennek „azt kellene eredményeznie, hogy a gazdák számláira megérkezzenek a támogatási összegek – ez azonban nem történt meg”. A fajtiszta állatok törzskönyvezésének átvételéről is megjelent a kormányhatározat az év elején, a licit napját is kitűzték június 14-ére, amikor az állami tulajdonban lévő megyei tenyésztési vállalatoknak át kellett volna adniuk a törzskönyvezést a magánszervezeteknek. Ez nem valósult meg, és újabb határidőt szabtak meg. „A huzavona, gyanítom, csak arra jó, hogy bizonyos állami hivatalnokok megőrizzék munkahelyüket. A nyilvántartások vezetését ugyanis mostanáig ezek az állami hivatalok látták el” – magyarázta Baróti. A Hargita és Kovászna megyei egyesületek az erdélyi föderáción keresztül próbálják megszerezni a koncessziós jogot a tenyészállatok nyilvántartására. Az állatorvos szerint így javítani lehetne a bejegyzett tenyészállatok arányán: Romániában ugyanis csupán a szarvasmarhák öt százaléka van bejegyezve a tenyésztési nyilvántartókba, míg Nyugaton ez az arány nyolcvan-kilencven százalék.

Segítség a tejbegyűjtő központok létrehozására
A erdélyi szövetség az elmúlt időszakban tizenhat tejbegyűjtő központ létrehozására írt ki pályázatot, ebből Hargita megyében öt pályázatot nyertek meg. A modern tejbegyűjtő központok létrehozására valamennyi helyi szervezet hatezer eurós vissza nem térítendő támogatást kapott, ám ehhez még szükség volt a helyi erőforrások mozgósítására is. „Az egyesületek sok esetben a közbirtokosságoktól, a helyi tagságtól, illetve esetenként az önkormányzatoktól jutottak hozzá ahhoz a pénzalaphoz, amiből létrehozhatták az európai szabványoknak megfelelő tejbegyűjtő központokat” – magyarázta Baróti. Ilyen központok létesültek – amint arról az Agrárvilágban korábban beszámoltunk – Illyefalván és Kobátfalván, és Besztercén szintén működik már korszerű tejbegyűjtő központ.

Borúlátó csatlakozásvárás
Az európai uniós csatlakozást illetően a Szarvasmarha-tenyésztők Erdélyi Föderációjának titkára borúlátó. Tapasztalata szerint ugyanis a romániai gazdákkal szemben maximális követelményi szinteket állítanak. „Nevetséges helyzetbe hozzák a gazdákat. Külföldi tapasztalatszerző körútjaim során például egyik nyugati országban sem láttam annyira felszerelt istállókat, amilyeneket az itteni gazdáknak kell építeniük” – szögezte le Baróti, aki nehezményezi, hogy a túlzó követelményekkel a gazdák kedvét szegik.


Nem kapnak támogatást az erdővidéki tejtermelők?
Kovács Zsolt Az erdővidéki szarvasmarhatartókat az a veszély fenyegeti, hogy nem kapják meg az eladott tej után járó állami támogatást, mert a térségben működő nyolc tejbegyűjtő központnak nincs állat-egészségügyi engedélye. A központokba összegyűjtött tejet felvásárolta a baróti Tyrom feldolgozó, ezért a termelők nem is gyanakodtak arra, hogy nem jogosultak az állami támogatásra. A nyolc begyűjtőközpontot június 5-éig a feldolgozó működtette, amikor átadta családi vállalkozásoknak és kisvállalkozóknak, akik nem tudták, mit vesznek át. Sikó Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állat-egészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta: már az év elején felfüggesztették a nyolc központ engedélyét, és figyelmeztették a Tyromot, hogy felújításokra van szükség, amit azonban a vállalat nem végzett el. A jelenlegi tulajdonosoknak új engedélyért kell folyamodniuk, hangsúlyozta az igazgató. Annak érdekében, hogy a termelők ne veszítsék el az állami támogatást, az igazgatóság kiállítja a július 31-éig érvényes ideiglenes engedélyeket, ha azonban nem korszerűsítik addig a központokat, a bizonylatot visszavonják.
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2023. április 21., péntek

Magyar Lóránd: a kormányzati és uniós források mind a gazdák fejlődését szolgálják

Az elmúlt egy hónapban több gazdafórumon vett részt Erdélyben, Partiumban Magyar Lóránd parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, ahol a gazdálkodóknak az őket érintő támogatásokról beszélt.

Magyar Lóránd: a kormányzati és uniós források mind a gazdák fejlődését szolgálják
Hirdetés
2023. március 17., péntek

Csődhelyzetbe hozza a romániai termelőket az olcsó ukrán gabona

Nehéz helyzetbe hozta a romániai termelőket az országba érkező, olcsó ukrán gabona, mivel csak önköltségi ár alatt tudják értékesíteni tavalyi gabonakészleteiket, figyelmeztet Dan Motreanu nemzeti liberális EP-képviselő.

Csődhelyzetbe hozza a romániai termelőket az olcsó ukrán gabona
2023. március 17., péntek

Nagy a csúszás, megannyi nehézség ígérkezik a nyárra várható uniós pályázati idényben

A mezőgazdasági minisztérium bejelentése szerint júniustól indul az agrárpályázatok szezonja. A Krónikának nyilatkozó pályázatelbíráló szakember arra inti a gazdákat, hogy a kiírások megjelenésekor nagyon figyelmesen olvassák el a pályázati feltételeket.

Nagy a csúszás, megannyi nehézség ígérkezik a nyárra várható uniós pályázati idényben
2023. március 13., hétfő

Az erőltetett villanypásztor helyett radikálisabb megoldásokat sürgetnek a vadkárok megfékezésére

A romániai mezőgazdaság örökzöld témája a vadkár. A medve, a farkas és a vaddisznó szaporodó kártételét megelégelték a gazdák. A Krónika által megkérdezett szakember szerint ha a védett vadak miatt az ország mezőgazdasága hatalmas károkat szenved.

Az erőltetett villanypásztor helyett radikálisabb megoldásokat sürgetnek a vadkárok megfékezésére
Hirdetés
2023. március 12., vasárnap

Mérában kitartanak a ,,szeszélyes” bivalyok mellett

A kalotaszegi falvak közül Mérában tartják a legtöbb bivalyt, a Kolozsváron piacoló állattartók tejtermékeire nagy a kereslet. Az apadó állatállomány azonban a csökkenő európai uniós támogatással magyarázható. Néhány mérai bivalytartó gazdánál jártunk.

Mérában kitartanak a ,,szeszélyes” bivalyok mellett
2023. március 10., péntek

Elkezdődött az idei öntözési szezon, Aranyosszéken is felújítják a csatornát

A talajavító hatóság Olténiában indította el az idei öntözési szezont. A várható szárazságra készülő szakminisztériumnak azonban továbbra sincs elegendő forrása az irrigációs rendszerek újjáépítésére.

Elkezdődött az idei öntözési szezon, Aranyosszéken is felújítják a csatornát
2023. március 08., szerda

Kalotaszegről, a Mezőségről és Aranyosszékről várnak hagyományos recepteket

Hagyományos közép-erdélyi étel- és süteményrecepteket gyűjt a Pro Agricultura Egyesület, a beküldők között díjakat sorsolnak ki.

Kalotaszegről, a Mezőségről és Aranyosszékről várnak hagyományos recepteket
Hirdetés
2023. március 07., kedd

Lesz bárányhús, de milyen áron?

Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint húsvétra lesz elegendő bárányhús elérhető áron. A tárcavezető kijelentésének azonban ellentmondanak a termelők, akik szerint idén is drága lesz a húsvéti ínyencség.

Lesz bárányhús, de milyen áron?
Lesz bárányhús, de milyen áron?
2023. március 07., kedd

Lesz bárányhús, de milyen áron?

2023. március 07., kedd

Júniusban jelennek meg az első agrárpályázatok, a fiatal gazdák finanszírozása nem igényel önrészt

Utolsó előtti állomásához érkezett a mezőgazdasági minisztérium pályázati útmutatója. A Krónikának nyilatkozó Barabási Antal Szabolcs államtitkár elmondta, a csomagot áprilisban bocsátják közvitára. Az új idényben is kiemelten kezelik az ifjú gazdákat.

Júniusban jelennek meg az első agrárpályázatok, a fiatal gazdák finanszírozása nem igényel önrészt
2023. március 05., vasárnap

Kivitelezhetetlen uniós elképzelés, hogy 2030-ra kétharmaddal csökkenjen a húsfogyasztás

Az Európai Bizottság 2030-ig 71 százalékkal akarja csökkenteni a tagállamok húsfogyasztását. Petre Daea mezőgazdasági miniszter szerint a brüsszeli elképzelés kivitelezhetetlen.

Kivitelezhetetlen uniós elképzelés, hogy 2030-ra kétharmaddal csökkenjen a húsfogyasztás
Hirdetés
Hirdetés