Három héten múlik a bőség

Attól tartanak, hogy ilyen körülmények között igen korán kirügyeznek a szőlők és a fák, és egy esetleges fagy tönkreteszi a termést. Aggodalmukat fokozza, hogy a tavasz hírnökeként számon tartott hóvirág a szokásosnál majdnem másfél hónappal korábban javában virágzik. „Nem jó jel, túl korán jön a meleg, előfordulhat, hogy termés nélkül maradunk” – mondogatják a gazdák.

Isten kezében van a termés

„Nem ez az első eset, hogy az évszakhoz képest ilyen meleg van. Emlékszem, gyermekkoromban volt olyan év, hogy juhméréskor, azaz május hatodikán már piros cseresznyét ettünk, de ez nagyon ritkán fordult elő” – emlékszik Balla Tamás magyardécsei magángazdálkodó. A kertészeti szakember is úgy látja: különösebb aggodalomra egyelőre nincs ok, mert a rügyképződés még nem indult el, de ha a jelenlegi meleg még két-három hétig kitart, abból komoly baj lehet, és veszélybe kerülhet az idei termés, és ezzel együtt a jövedelem is. Emlékei szerint legutóbb három-négy évvel ezelőtt fordult elő, hogy a tavasz a szokásosnál korábban jött, és május közepén már vihették az érett cseresznyét Erdély és a Kárpáton-túli vidékek piacaira. A Beszterce-Naszód megyei színmagyar falu szinte kizárólag cseresznye, szilva és almatermesztésből él. „Csakhogy akkor szerencsénk volt, mert az időjárás végig enyhe maradt, és nem következett be a rügyeknek ártó fagy” – szögezi le Balla Tamás, aki reméli, hogy két-három héten belül elmúlik a meleg, és „normális téli” lesz az idő. „Mifelénk az emberek Istenre szokták bízni az ilyesmit” – taglalja Balla Tamás. Van, aki a korai rügyeket szalmás-trágyás keveréket égetve füstöléssel védi meg a fagytól, de hatékony eljárásnak bizonyult a fák vízzel való locsolása is: a víz ráfagy a fák ágaira, így a rügyekre is, és elszigeteli, megvédi azokat a fagytól.
„Ez valóban hatásos védekezési módszer, de csak akkor alkalmazható, ha a hideg nem nagyobb –5, –6 Celsius-foknál” – véli Balogh Gyula borosgazda. A Maros megyei Kelementelkén falustársaival huszonöt hektárnyi szőlőn gazdálkodó szakember szerint a január–februári időszak valóban veszélyes mind a gyümölcsfákra, mind a szőlőre nézve, s ezt fokozza a szokatlanul enyhe idő. „Vészharangot azonban nem szabad kongatni, mert naponta végzett megfigyeléseink szerint térségünkben még sem a gyümölcsfák, sem a szőlő nem rügyeznek” – magyarázza a szakember hozzátéve, hogy a meleg viszont elősegíti a rovarok és a gombafélék támadását. Azt mondja, az enyhe időjárásban a szokásosnál korábban megélénkül ezek szaporodása és tevékenysége, ez is komoly veszteséget okozhat, amit azonban megfelelő vegyszeres, így például kékköves oldat permetezésével ki lehet védeni.

Barométerek a gyümölcsfák

Az agártárca szakértői szerint tehát egyelőre különösebb aggodalomra nincs ok. A Mezőgazdasági, Erdőgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztérium (MAPDR) gyümölcs-zöldség osztályának vezetője, Cornelia Ionescu szerint a fák ebben az időszakban még akkor sem rügyezhetnek, ha a nappali hőmérséklet már-már a márciusi-áprilisinak felel meg. Hiába emelkedik olykor 10 Celsius-fok fölé a nappali hőmérséklet, az éjszakai, fagypont közeli vagy alatti hideg nem teszi lehetővé a rügyképződést. „Bukarest környékén magam is nevelgetek néhány gyümölcsfát, amelyeket valóságos barométerekként is figyelek. Ezek még nem rügyeznek, tehát ha Bukarest környékén, az erdélyinél vagy a moldvainál néhány fokkal melegebb vidéken még nem rügyeznek a gyümölcsfák, akkor egyelőre más, hidegebb vidékeken sem lehet baj” – véli Cornelia Ionescu. Ugyanakkor hozzáteszi: ha a jelenlegi meleg további három hétig fennmarad, már beindul a rügyfakadás, és egy esetleges fagy országszerte tönkreteheti az idei termést. Közlése szerint egyelőre az ország egyetlen vidékéről sem kaptak jelzést arról, hogy a gyümölcsféléket veszély fenyegetné, egyben reményét fejezi ki: „Lehetetlen, hogy tovább tartson ez a meleg, elkerülhetetlen, hogy ne legyen fagy január végén, illetve február folyamán”.
„A MAPDR-hez a szántóföldi terményekről sem érkezett jelentés bárminemű károsodásról” – szögezi le Vasile Stancu. A minisztérium szántóföldi növénytermesztési igazgatóságának osztályvezetője szerint a szántóföldi terményeknél nem az enyhe időjárás és az esetleges fagy, hanem a vízhiány lehet ártó tényező. A mostanában tapasztalható meleg csak akkor lehet káros, ha tavaszig egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés csapadék hull. „A talajban jelenleg van annyi víztartalék, hogy az őszi vetések ne szenvedjenek hiányt, illetve ne károsodjanak. A vetések szépen és egészségesen gyökereztek országszerte, a kritikus időszak április, ekkor ugyanis a növényzet sarjadásához és fejlődéséhez a meleg mellé elegendő víz is kell, és ha addig nem hull a hó vagy eső, a szárazság komoly bajokat okozhat” – fejti ki a szakértő.

B. L.


Keret
Enyhül a meleg, komoly csapadék nem várható
Az idén január közepén mért hőmérsékleti értékek a sokévi átlaghoz képest 10–12 Celsius-fokkal magasabbak. Az Országos Meteorológiai Intézet (ANM) tegnapi közlése szerint a január közepén mért országos szintű sokévi átlag legalacsonyabb hőmérsékleti értékei –13 és –3 Celsius-fok volt, a legmagasabbak pedig –3 és –4 Celsius-fok között alakultak, idén a legalacsonyabb értékek –3 és plusz 8, a legmagasabbak pedig plusz 4 és plusz 15 Celsius-fok között alakulnak. Az ANM szerint a mostani meleg a héten is kitart, a jövő hét elején viszont enyhe lehűlés várható; a hőmérséklet azonban még így is 4–5 Celsius-fokkal magasabb lesz az időszak eddig mért sokéves átlagánál. Az ország nyugati, északi, központi és dél-délkeleti részében kisebb esők, hegyvidéken enyhe havazás is előfordulhat.