Hadüzenet a génmódosításnak

A mérnöknő hozzátette, nem volt nehéz dolguk, hiszen Maros megyében tavaly 640 hektáron termesztettek génmódosított szóját; Marosszentgyörgyön negyven hektárt, Mezőzáhon húszat, Mezősályiban 12-t vetettek be ilyen vetőmaggal. „Az ország déli megyéiben lehet nehezebb a tilalom betartatása. Brãila, Galac, Ialomiþa, Teleorman megyében több ezer hektáron termesztettek ilyen növényeket” – jelentette ki Maria Man.
A génmódosított növények kérdése az ország EU-csatlakozása által került a figyelem középpontjába. A csatlakozási tárgyalások során ugyanis Romániának vállalnia kellett, hogy a génkezelt növények ügyében az uniós előírásokat alkalmazza. Brüsszel nem tiltja ugyan a génmódosított növények termesztését, de olyan szigorú feltételeket támaszt ezek számára, amelyeket csak nagyon kevés cég tud teljesíteni. A génmódosított növények termesztése elsősorban az amerikai kontinensen terjedt el. Ennek lényege, hogy laboratóriumi úton adnak olyan új tulajdonságokat a növényeknek, amelyek természetes nemesítéssel nem elérhetők. A módszer ellen elsősorban a környezetvédők tiltakoznak, akik szerint ez olyan mérvű beavatkozás a természetes folyamatokba, mely beláthatatlan következményekkel jár.

Manipulált gyomtalanság
„Romániában 1999-ben kezdtek génmódosított növényeket termeszteni; az országban csak a szójabab módosított fajtái terjedtek el” – közölte Tatiana Preda, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium szakreferense. Hozzátette, a minisztériumban összesített adatok szerint tavaly több mint 1100 mezőgazdasági egység mintegy 133 ezer hektáron termesztett olyan szójababot, amelyben genetikai beavatkozással alakították ki az ammónium-glifoszát-gyomirtóval szembeni ellenállást. Így csak a gyomnövények pusztulnak el a vegyszerrel beszórt szójaföldön, a szójabab pedig zavartalanul fejlődhet. Ennek a szójafajtának a termesztése tiltott az Európai Unióban, így 2007-ben a mezőgazdasági társaságok már nem vethetnek el ilyen vetőmagot. A minisztérium úgy próbált azok segítségére sietni, akiket hátrányosan érint a tilalom, hogy támogatást ajánlott a természetes szója termesztésére. A növények virágzásának időszakában egyébként az is megtörténhet, hogy a génkezelt fajták a természetesekkel keverednek. Tatiana Preda minisztériumi szakreferens a Krónikának elmondta, ilyen fertőzést eddig nem tapasztaltak Romániában. Ennek valószínűségét az elmúlt években elfogadott törvények minimálisra csökkentették. Amint Maria Man elmondta, jelenlegi tudásuk szerint a glifoszátos gyomirtásnak sem lesznek negatív utóhatásai. Ez a vegyszer ugyanis néhány hónap alatt lebomlik a természetben.
Börtön a tiltott vetőmagért
A génmódosított növényekre vonatkozó előírásokat Romániában a 2005 decemberében elfogadott 195-ös sürgősségi környezetvédelmi kormányrendelet foglalta össze először; a rendeletet tavaly a 265-ös törvénnyel erősítette meg a parlament. Ennek értelmében génmódosított növényeket csak szigorú engedélyezési folyamatot követően és szigorú hatósági felügyelet alatt lehet termeszteni, értékesíteni és feldolgozni. A törvény értelmében az ilyen kultúrákat jól el kell különíteni környezetüktől, a védett területek 15 kilométeres körzetében pedig tilos a termesztésük. A törvény egytől három évig terjedő börtönbüntetéssel vagy 55-től 60 ezer lejig terjedő pénzbírsággal bünteti a génmódosított növények engedély nélküli termesztését, behozatalát, ha azok veszélyeztették a környezetet vagy az egészséget. Személyeknek 10 és 15 ezer lej közötti, cégeknek 35 és 40 ezer lej közötti bírság jár, ha például a védett területek 15 kilométeres körzetében termesztenek génmódosított növényeket, vagy nem az előírt módon kezelik a génmódosított növényekből származó hulladékot. Ha pedig egy személy vagy cég vétett az előírások ellen, és nem hajlandó állni a következmények orvoslásának a költségeit, további 25–30 ezer lejes, illetve 75–80 ezer lejes bírságra számíthat.
Maria Man, a Maros Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság illetékese elmondta, az ellenőrök munkáját megnehezíti, hogy ránézésre csak gyanítani lehet, hogy egy szójaültetvényben hagyományos vagy génmódosított vetőmagot használtak. „Eleve gyanúra ad okot, ha azt látjuk, hogy módfelett gyomtalan egy-egy ilyen ültetvény. Következtetéseket azonban csak laboratóriumi vizsgálat alapján tudunk levonni” – jelentette ki a Krónikának az agrármérnök.