Negyvenkét éves korában, hétfőre virradóra vonat gázolta el Rafi Lajos szárhegyi cigány költőt.
2013. június 24., 21:362013. június 24., 21:36
2013. június 24., 21:402013. június 24., 21:40
Első kötete 2007-ben jelent meg Földhöz vert csoda címmel, majd a 2012-ben napvilágot látott, második, Az élet számlája című kötete. Rafi Lajos nemrég a gyergyószentmiklósi irodalmi kör meghívottja volt, ahol a második kötetének előszavát jegyző Ferenczi Attila barátja, volt iskolatársa érdekes figuraként jellemezte az embert és a költőt egyaránt. „Nem Rafi verseiről, hanem a versek Rafijáról kell beszélnünk\" – mondta akkor Ferenczi a bádogos, költő Rafi Lajosról.
Érdekes beszélgetés alakult ki, miközben Rafi verset olvasott és vallott életéről. Gyerekkoráról is mesélt, a szép megismeréséről, a szeretet megtapasztalásáról, a lámpa melletti éjszakai tanulásokról, a cigánysors traumáiról. „Amikor a költészet kereskedelmi áru lesz, olyanná válik, mint egy fél kenyér\" – jelentette ki Rafi, de a hétköznapi problémákra is kitért, kiemelte az iskola fontosságát: „A cigány nagyon szelíd, primitív, tanulatlan\" – fogalmazott. A tanulás és a fejlődés szükségességét hangsúlyozta, hogy a következő nemzedékeknek ne legyenek gondjaik a más nemzetekkel való együttéléssel.
Rafi Lajos 1970-ben, Marosvásárhelyen született cigány kovácscsaládban. Egyéves korában került Gyergyószárhegyre a Nyárádmentéről. Iskoláit Gyergyószárhegyen és a gyergyószentmiklósi mezőgazdasági szakközépiskolában végezte. 1989-ben érettségizett, ekkor jelent meg nyomtatásban első verse. Hat gyermek édesapja volt. Bádogosságból tartotta fenn családját, Szárhegyen élt. A földhöz vert csoda című kötete 2007-ben jelent meg a budapesti L\'Harmattan Kiadó gondozásában, a kötetet svéd nyelven is kiadták Stockholmban, Owe Berglund fordításában. A második, Az élet számlája című kötet megjelenését többen is támogatták. Versei olvashatók a Találkozások című antológiákban, roma költők verseit tartalmazó gyűjteményes kötetekben és internetes irodalmi portálokon. Úgy tartotta, hogy a kritika „az élet mozgatórugója\".
Baricz Tamás Imola
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!