Negyvenkét éves korában, hétfőre virradóra vonat gázolta el Rafi Lajos szárhegyi cigány költőt.
2013. június 24., 21:362013. június 24., 21:36
2013. június 24., 21:402013. június 24., 21:40
Első kötete 2007-ben jelent meg Földhöz vert csoda címmel, majd a 2012-ben napvilágot látott, második, Az élet számlája című kötete. Rafi Lajos nemrég a gyergyószentmiklósi irodalmi kör meghívottja volt, ahol a második kötetének előszavát jegyző Ferenczi Attila barátja, volt iskolatársa érdekes figuraként jellemezte az embert és a költőt egyaránt. „Nem Rafi verseiről, hanem a versek Rafijáról kell beszélnünk\" – mondta akkor Ferenczi a bádogos, költő Rafi Lajosról.
Érdekes beszélgetés alakult ki, miközben Rafi verset olvasott és vallott életéről. Gyerekkoráról is mesélt, a szép megismeréséről, a szeretet megtapasztalásáról, a lámpa melletti éjszakai tanulásokról, a cigánysors traumáiról. „Amikor a költészet kereskedelmi áru lesz, olyanná válik, mint egy fél kenyér\" – jelentette ki Rafi, de a hétköznapi problémákra is kitért, kiemelte az iskola fontosságát: „A cigány nagyon szelíd, primitív, tanulatlan\" – fogalmazott. A tanulás és a fejlődés szükségességét hangsúlyozta, hogy a következő nemzedékeknek ne legyenek gondjaik a más nemzetekkel való együttéléssel.
Rafi Lajos 1970-ben, Marosvásárhelyen született cigány kovácscsaládban. Egyéves korában került Gyergyószárhegyre a Nyárádmentéről. Iskoláit Gyergyószárhegyen és a gyergyószentmiklósi mezőgazdasági szakközépiskolában végezte. 1989-ben érettségizett, ekkor jelent meg nyomtatásban első verse. Hat gyermek édesapja volt. Bádogosságból tartotta fenn családját, Szárhegyen élt. A földhöz vert csoda című kötete 2007-ben jelent meg a budapesti L\'Harmattan Kiadó gondozásában, a kötetet svéd nyelven is kiadták Stockholmban, Owe Berglund fordításában. A második, Az élet számlája című kötet megjelenését többen is támogatták. Versei olvashatók a Találkozások című antológiákban, roma költők verseit tartalmazó gyűjteményes kötetekben és internetes irodalmi portálokon. Úgy tartotta, hogy a kritika „az élet mozgatórugója\".
Baricz Tamás Imola
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
Megtartotta évadkezdő társulati gyűlését, elkezdte 81. évadát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Két magyar filmpremier, Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című rendezése is szerepel a szerdán kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház elkezdte új évadát, székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.
A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.
Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.
szóljon hozzá!