Fotó: Barabás Ákos
Farkasfalka támadt egy maroslaki esztenára, összesen negyven juhot pusztított el. Az eset azért megdöbbentő, mert az elmúlt években nem történt ilyen jellegű támadás Maros megyei település közelében.
2016. február 19., 11:332016. február 19., 11:33
Bár a juhok magas kerítéssel körbevett karámban éjszakáztak az országúttól alig száz méterre, kutyákkal védett területen, ez nem jelentett akadályt a farkasfalkának. A körzeti állatorvos megtette a szükséges intézkedéseket egy esetleges járvány megelőzése érdekében. Az állatokat ugyanis meg kell vizsgálni, hogy nem fertőződtek-e veszettséggel. Ha bebizonyosodik, hogy nem, a tulajdonos eláshatja őket. Ha van biztosítása, megkapja a kártérítést, ha pedig nincs, csak remélheti, hogy ez erdészeti igazgatóság megfizeti a kárát.
Amint arról beszámoltunk, az elmúlt év decemberében komoly vitát váltott ki a tavaly júniusban elfogadott vadászati törvény, melynek egyik cikkelye kimondja, a síkságon legeltető juhásznak egy kutyája lehet, míg dombvidéken kettő, hegyvidéken pedig legtöbb három kutya őrizheti a nyájat. A törvénysértésért a jogszabály szerint legtöbb 1500 lejes bírság szabható ki.
A birkapásztorok nem értették, hogy a törvényhozók mégis hogyan képzelik, hogy egy, két vagy három kutya elegendő lesz 5–600 juh őrzésére, főleg olyan területeken, ahol farkas és medve is jár. Másrészt az sem volt világos számukra, hogy mit kell tenni abban az esetben, ha egy juhásznak a megengedettnél több kutyája van.
A vadászati törvényben rögzített szigorításokra a kezdeményezők szerint azért volt szükség, mert a vadásztársaságok rendszeresen panaszkodtak amiatt, hogy a juhászkutyák vadnyulakat és őzeket pusztítanak el. Az indoklásban az is szerepelt, hogy a domb- és hegyvidéken élők és a turisták már félnek az erdőbe járni az életveszélyes ebek miatt. A juhászok tiltakozását követően a kormány végül úgy döntött, hogy felfüggeszti a vadászati törvény sokat vitatott cikkelyének az alkalmazását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!