Fotó: Barabás Ákos
Farkasfalka támadt egy maroslaki esztenára, összesen negyven juhot pusztított el. Az eset azért megdöbbentő, mert az elmúlt években nem történt ilyen jellegű támadás Maros megyei település közelében.
2016. február 19., 11:332016. február 19., 11:33
Bár a juhok magas kerítéssel körbevett karámban éjszakáztak az országúttól alig száz méterre, kutyákkal védett területen, ez nem jelentett akadályt a farkasfalkának. A körzeti állatorvos megtette a szükséges intézkedéseket egy esetleges járvány megelőzése érdekében. Az állatokat ugyanis meg kell vizsgálni, hogy nem fertőződtek-e veszettséggel. Ha bebizonyosodik, hogy nem, a tulajdonos eláshatja őket. Ha van biztosítása, megkapja a kártérítést, ha pedig nincs, csak remélheti, hogy ez erdészeti igazgatóság megfizeti a kárát.
Amint arról beszámoltunk, az elmúlt év decemberében komoly vitát váltott ki a tavaly júniusban elfogadott vadászati törvény, melynek egyik cikkelye kimondja, a síkságon legeltető juhásznak egy kutyája lehet, míg dombvidéken kettő, hegyvidéken pedig legtöbb három kutya őrizheti a nyájat. A törvénysértésért a jogszabály szerint legtöbb 1500 lejes bírság szabható ki.
A birkapásztorok nem értették, hogy a törvényhozók mégis hogyan képzelik, hogy egy, két vagy három kutya elegendő lesz 5–600 juh őrzésére, főleg olyan területeken, ahol farkas és medve is jár. Másrészt az sem volt világos számukra, hogy mit kell tenni abban az esetben, ha egy juhásznak a megengedettnél több kutyája van.
A vadászati törvényben rögzített szigorításokra a kezdeményezők szerint azért volt szükség, mert a vadásztársaságok rendszeresen panaszkodtak amiatt, hogy a juhászkutyák vadnyulakat és őzeket pusztítanak el. Az indoklásban az is szerepelt, hogy a domb- és hegyvidéken élők és a turisták már félnek az erdőbe járni az életveszélyes ebek miatt. A juhászok tiltakozását követően a kormány végül úgy döntött, hogy felfüggeszti a vadászati törvény sokat vitatott cikkelyének az alkalmazását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!