Fotó: Barabás Ákos
Farkasfalka támadt egy maroslaki esztenára, összesen negyven juhot pusztított el. Az eset azért megdöbbentő, mert az elmúlt években nem történt ilyen jellegű támadás Maros megyei település közelében.
2016. február 19., 11:332016. február 19., 11:33
Bár a juhok magas kerítéssel körbevett karámban éjszakáztak az országúttól alig száz méterre, kutyákkal védett területen, ez nem jelentett akadályt a farkasfalkának. A körzeti állatorvos megtette a szükséges intézkedéseket egy esetleges járvány megelőzése érdekében. Az állatokat ugyanis meg kell vizsgálni, hogy nem fertőződtek-e veszettséggel. Ha bebizonyosodik, hogy nem, a tulajdonos eláshatja őket. Ha van biztosítása, megkapja a kártérítést, ha pedig nincs, csak remélheti, hogy ez erdészeti igazgatóság megfizeti a kárát.
Amint arról beszámoltunk, az elmúlt év decemberében komoly vitát váltott ki a tavaly júniusban elfogadott vadászati törvény, melynek egyik cikkelye kimondja, a síkságon legeltető juhásznak egy kutyája lehet, míg dombvidéken kettő, hegyvidéken pedig legtöbb három kutya őrizheti a nyájat. A törvénysértésért a jogszabály szerint legtöbb 1500 lejes bírság szabható ki.
A birkapásztorok nem értették, hogy a törvényhozók mégis hogyan képzelik, hogy egy, két vagy három kutya elegendő lesz 5–600 juh őrzésére, főleg olyan területeken, ahol farkas és medve is jár. Másrészt az sem volt világos számukra, hogy mit kell tenni abban az esetben, ha egy juhásznak a megengedettnél több kutyája van.
A vadászati törvényben rögzített szigorításokra a kezdeményezők szerint azért volt szükség, mert a vadásztársaságok rendszeresen panaszkodtak amiatt, hogy a juhászkutyák vadnyulakat és őzeket pusztítanak el. Az indoklásban az is szerepelt, hogy a domb- és hegyvidéken élők és a turisták már félnek az erdőbe járni az életveszélyes ebek miatt. A juhászok tiltakozását követően a kormány végül úgy döntött, hogy felfüggeszti a vadászati törvény sokat vitatott cikkelyének az alkalmazását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
2027-et a hegyaljai bor évének nyilvánították, és költségvetési forrásokat fognak elkülöníteni az őshonos termékek helyi és a nemzetközi piacon való népszerűsítésére.
Nyáron egy karibi hajókirándulás videója miatt került a hírekbe a 60 ezer eurós udvarhelyi Erasmus+-projekt, most egy meg sem történt Zoom-megbeszélésről közzétett kép miatt került elő újra az ügy.
Hetek óta a december elsejétől érkező új hulladékszállítási rendszer a legforróbb téma Hargita megyében: szomszédok között, a közösségi médiában is sokan adnak hangot felháborodásuknak.
A parajdi sóbánya 60 alkalmazottját elbocsátják novemberben – közölte kedden a Hargita Megyei Munkaerő Ügynökség.
Mintegy kétezer méternyi rézkábelt loptak el egy épülő fogarasi napelemparkból, majd a vezetékek műanyag burkolatát elégetve a fémet egy helyi hulladékgyűjtő telepen értékesítették. A rendőrség három, 15 és 18 év közötti fiatalt gyanúsít a lopással.
Az RMDSZ politikai monopóliumának végét és akár Kelemen Hunor leváltását is magával hozhatja a budapesti kormányváltás nyomán megkezdett intézményi átalakítás – véli Sergiu Mișcoiu kolozsvári politológus.
Akár bizalmatlansági indítvánnyal és alkotmánybírósági beadvánnyal is megakadályozná az RMDSZ a közigazgatási reformot, ha a kormány a helyi közösségek akarata és az etnikai szempontok figyelembevétele nélkül vonná össze a településeket.
Fejeket követel Doru Dăncuș nagybányai polgármester, miután kiderült: korrupció miatt elítélt, majd feltételesen szabadlábra helyezett elődje egy iskolába látogatott, ahol szerinte imázskampányt folytatott.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!