A háromszéki politikus szerint a közlekedésrendészeti szabályzat (KRESZ) hiányos, és többféleképpen értelmezhető paragrafusokat tartalmaz, ami hatósági visszaélésekre ad lehetőséget. „A tervezetben szó sincs arról, hogy a sebességkorlátozásra vonatkozó értékeket meg kell változtatni – szögezte le a Krónika érdeklődésére Márton Árpád. – A módosító javaslatom arra vonatkozik, hogy ne lehessen indokolatlanul ennél lassúbb ütemre kényszeríteni a gépkocsivezetőket.”

A közlekedésrendészeti szabályzat szerint egyébként a maximális sebesség lakott területen 50 km/óra, országutakon 90, gyorsforgalmi utakon 100, autópályán pedig 130. A politikus tervezete szerint a sebességkorlátozás a település határától az első útkereszteződésig lenne érvényes, ha ezt nem jelzi tábla másként. Ugyanakkor lakott területen kívül legtöbb három kilométeres szakaszon lehetne korlátozásokat bevezetni, csak ha ezt útjavítások vagy az útviszonyok indokolják.

„A jelenlegi szabályozás szerint 30-ra is lehet csökkenteni a sebességet településen belül, ez a minimum. Ha valaki úgy látja jónak, az egész ország területén bevezethetné a 30-as korlátozást, mert erre a törvény lehetőséget ad. Ezt kell jobban szabályozni” – magyarázta a képviselő. Kifejtette, Erdélyben és Havasalföld egy részén rengeteg példát tud a boszszantó, indokolatlan korlátozásokra, ami miatt torlódások, forgalmi dugók alakulnak ki, ezek pedig gyakran balesetekhez vezetnek.

„Van olyan falu, ahol a helységnévtáblánál kiteszik a 40-es korlátozást, ami a másik tábláig tart, tehát gyakorlatilag az egész faluban csak negyvennel lehet haladni. Brassó megyében, a Bogáti erdőben 15 kilométeren keresztül tart a hatvanas korlátozás, holott az csak eső vagy havazás esetén lenne indokolt. Élesd és Nagyvárad között két kilométeren van a nyílegyenes, széles úton 60-as korlátozás, a Vöröstorony-szoros után, a Piteşti–Bukarest-autópálya előtt pedig 100 kilométeren” – sorolta a példákat a politikus.

„Betartható törvényekre van szükség!”

Márton Árpád szerint azok a gépkocsivezetők, akik betartják az előírást, rendszerint feltartják a forgalmat, mögöttük hosszú autósor alakul ki, és mindig akadnak türelmetlenek, aki egyszer kiugranak, nagy sebességgel próbálják megelőzni a sort, és ilyenkor gyakran balesetet okoznak. A teherautók a politikus szerint nem tartják be a korlátozásokat, hiszen rádión jelzik egymásnak, ha radart látnak.

„Betartható törvényre van szükség, amely nemcsak az állampolgárt, hanem a hatóságokat is kötelezi. Ne a nyílegyenes úton indokolatlanul kitett korlátozó tábla után vadásszanak a radarozó rendőrök” – fogalmazott Márton Árpád, aki abban bízik, ha a gépkocsivezetők megértik a tervezet lényegét, lobbizni fognak a módosításért, és konstruktív vita alakul ki a javaslatról.

Tervezet a mozgóradarok ellen

Törvénytervezetet nyújtana be a parlamentben Cătălin Marian Rădulescu, a szociáldemokrata (PSD-s) parlamenti képviselő is, aki a rendőrautóból végzett sebességellenőrzések betiltását próbálja elérni. A politikus Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében közölte, a tervezetének az a célja, hogy „a civilizált országokhoz hasonlóan” Romániában is csak fix radarokat lehessen használni a közutakon. Cătălin Marian Rădulescu úgy fogalmazott, elege van abból, hogy a baleset-megelőzés helyett a közlekedési rendőrök „elbújnak, mint a patkányok, hogy bírságolhassák azokat az adófizetőket, akik biztosítják a rendőri fizetéseket”. „Hetente értesülünk arról, csúszópénz elfogadása miatt bűnvádi eljárás indul a közlekedési rendőrök ellen” – tette hozzá a politikus.

A Mediafax szerint egyébként Cătălin Marian Rădulescu távolról sem nevezhető mintasofőrnek: a közlekedési rendőrség legalább 40 alkalommal bírságolta meg a politikust különböző kihágások miatt – tizenötször gyorshajtásért –, a jogosítványát pedig három alkalommal függesztették fel.
A szociáldemokrata politikus javaslatát egyébként az ország egyik legismertebb közlekedési rendőre, a brassói Marian Godină is bírálta a közösségi portálon. Godină – aki könyvet is írt a szakmája gyakorlása közben átélt „kalandokról” – úgy véli, Cătălin Marian Rădulescu biztosan számos támogatót szerez majd a javaslatával, azt azonban nem érti, hogyan kezdeményezhet törvényeket egy olyan személy, aki anyanyelve helyesírását sem ismeri.