Kiss Judit

Kiss Judit

Csúszik a pénz, ha csúsztatják

2023. január 25., 21:052023. január 25., 21:05

Enyhén szólva is vérlázító, hogy még mindig mennyire élénken virágzik – vagyis inkább burjánzik – a megvesztegetés gyakorlata Romániában.

Úgy tűnik, hiába történtek az utóbbi években vérszegény vagy hamvukba holt, nagy garral elindított, aztán csendben elsikkadó kezdeményezések a kórházi csúszópénz intézményének – ha nem is megszüntetésére, de legalább – megfékezésére.

Nagyjából annyit értek, mint döglött lovon a patkó.

Hogy összességében véve nem lett jobb a romániai helyzet korrupció és csúszópénz-elfogadás tekintetében, beszédesen tanúskodik a minap nagy sajtóvisszhangot kapott suceavai eset. Romániában ugyanis simán megtörténhet, hogy egy kórház onkológiai osztályának vezetője rendszeresen pénzt vár és fogad el testi, lelki gyötrelmek, végzetes betegség, halálfélelem miatt szenvedő pácienseitől. Mi több: a szóban forgó eset alanya, a suceavai kórház azóta előzetes letartóztatásba helyezett orvosnője addig nem kezdte el súlyos betegségben szenvedő páciense onkológiai kezelését, amíg annak családja elő nem teremtette a kért összeget. És mivel a kétségbeesett családtagok nem tudták ezt idejében megtenni, a beteg elhunyt.

Felháborító, elkeserítő és végtelenül szomorú, hogy az, aki letette a hippokratészi esküt, képes pénzt követelni nyomorult egészségi helyzetben lévő – és valószínűleg jóval szerényebb anyagi körülmények közt élő pácienseitől. Ráadásul úgy, hogy a havi keresete – mivel magánklinikán is dolgozik – szinte 5 ezer euróra (mintegy 25 ezer lejre) rúg.

Ami pedig rendkívül rossz fény vet az egész egészségügyre: nem a suceavai orvosnő az első, és minden valószínűség nem is az utolsó, aki hasonlóképpen igyekszik nyerészkedni a szerencsétlen betegek rovására. A híradásokból szinte havonta értesülhetünk esetekről, amikor az orvosok arcpirító módon járnak el betegeikkel szemben. Múlt év végén például a legnevesebb temesvári szívsebészt érték tetten rendelőjében az ügyészek, amint hálapénzt fogadott el páciensétől.

Az egyébként is akut problémákkal küzdő romániai egészségügyi rendszer egyik legnagyobb rákfenéjeként is emlegetett gyakorlat miatt azonban nem kizárólag a korrupcióra hajló orvosok okolhatóak. Az, hogy megvesztegethetőek és ezt ki is használják, mondhatni csak következmény. Hiszen maga a rendszer huny szemet a kenőpénzes gyakorlat fölött, mintegy hallgatólagosan lehetővé teszi azt.

Ugyanakkor az orvoshoz kerülő emberek mentalitásában is nagyon mélyen gyökerezik, hogy borítékot kell csúsztatni az orvos zsebébe – másképpen nem fogja őket rendesen meggyógyítani. A társadalom effajta gondolkodásának megváltoztatásához sok mindenre lenne szükség. Például már az iskolai oktatásban jó lenne felvilágosítani a felnövekvő nemzedékeket: NEM szabad belenyugodni abba a gyakorlatba, hogy az egészségbiztosítást fizető polgárnak illik csúszópénzt juttatnia a fehér köpeny zsebébe.

Romániában 1990 óta majdnem 30 egészségügyi miniszter adta át utódjának a stafétát. Egyik ment, a másik jött, sokan megígérték közülük, hogy majd véget vetnek a korrupciónak – de aztán sajnos minden maradt a régiben. Immár több mint hat éve, hogy 2016 végén az akkor éppen ügyeletes tárcavezető, Vlad Voiculescu megígérte, a korrupció megfékezését is szolgálni fogja a kezdeményezés, miszerint a kórházak SMS-ben kérdezik meg a betegeket, elégedettek-e az egészségügyi szolgáltatásokkal, a személyzet viselkedésével.

Hogy azóta miként működik, ér-e érdemben valamit a korrupció megfékezése tekintetében ez a gyakorlat, nem tudni. Szintén a csúszópénz gyakorlatának megszüntetése céljából kezdeményezték 2018 körül, hogy a kórházak bejáratánál úgynevezett háladobozokat helyeznek el, a páciensek pedig ide helyezhetik a tetszőleges összeget, amivel az egészségügyi szolgáltatást honorálnák. Arról azonban sajnos nem szól túl gyakran a fáma, hogy ezek a kezdemények mennyire (voltak) sikeresek, hatékonyak. Ellenben arról, hogy újabb meg újabb orvost érnek tetten korrupción – sajnos továbbra is igen.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

RMDSZ, Orbán, Dan, magyar–magyar és magyar–román kapcsolatok

A magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony szoros, kölcsönös előnyökön alapul, míg a magyar és a román kapcsolatok normalizálása még várat magára – ez vonható le tanulságként az RMDSZ múlt pénteki kongresszusán történtekből.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Nicușor Dan, a csalódás, avagy miért nem értik a románok a magyarokat

Sok mindent elárul a romániai és magyarországi nyilvánosság „témaérzékenységéről”, hogy milyen irányba tolódott el az RMDSZ 17. kongresszusával kapcsolatos közbeszéd, kommentáradat.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajna az EU-ban: kinek és miért lenne jó?

Nem könnyű Ukrajna EU-csatlakozásának realitását mérlegelni, hiszen a kérdést azon objektív mutatókon túlmenően, hogy politikailag és gazdaságilag mennyire felkészült az ország, a háború mellett magyar–ukrán konfliktus is beárnyékolja.

Balogh Levente

Balogh Levente

Moldova: csatát nyert a Nyugat

A moldovai választások nyomán egyelőre elhárult annak a veszélye, hogy Oroszország befolyási övezete újabb országgal gyarapodjon, ám biztosak lehetünk benne: Moszkva nem tesz le arról, hogy helyzetbe kerüljön a Pruton túli országban.

Balogh Levente

Balogh Levente

Burduja, Dan Tanasă leglelkesebb követője

Sebastian Burduja volt energiaügyi miniszter a jelek szerint mindent elkövet azért, hogy elnyerje a Dan Tanasă leglelkesebb követője címet.

Balogh Levente

Balogh Levente

Putyin bekóstolta a NATO-t

Szemléletes szlengkifejezéssel élve az elmúlt napok drónincidenseivel Putyin elnök bekóstolta a NATO-t, a katonai szövetség pedig a hurrápotimista kommentárok ellenére nem vizsgázott a legfényesebben, miközben az ukrajnai háború tovább eszkalálódott.

Makkay József

Makkay József

Bolojan reformcunamija: ígéret vagy illúzió?

Egyre több sebből vérzik a Bolojan-kormány reformcunamija minden fronton, amivel az elszabadult román államháztartást próbálja rendbe hozni. Az a legnagyobb baj vele, hogy kivitelezéséhez nincs meg a társadalom nagyobb részének a támogatása.