2010. október 13., 10:522010. október 13., 10:52
Az államfő ezzel sminkelne egy kicsit a gyengébbik nem nyugdíjkorhatárán, voltaképpen időt szeretne nyerni, de vajon mire, ha a törvény eleve jogtalan eljáráson alapul? Băsescu netán alaposan megcsappant népszerűségi mutatóján javítana valamelyest? Vagy lelkiismereti megfontolásokból nem hirdette ki a jogszabályt, tudva, hogy az ismert körülmények között elfogadott nyugdíjtörvény köszönő viszonyban sincs az érintettek milliói, a mai és a leendő nyugdíjasok elvárásaival?
És talán jól tudja, hogy ez a jogszabály körülbelül olyan béka, mint amilyent a Nemzetközi Valutaalap is legyúrna a torkunkon, és amely mind a gyomrunk befogadókészségét, pénzre lefordítva pedig mind az amúgy is üres zsebünk teherbíró képességét messze meghaladja. De az oktatási, illetve a közalkalmazottak egységes bérezéséről szóló törvénytervezet elfogadási módszerére vonatkozó újabb bejelentések is hasonló vitára adnak okot. És legalább olyan üzemzavart sejtetnek, mint amilyen a nyugdíjtörvény elfogadását övezte.
És legalább annyi bizonytalanságot hordoznak magukban. Mert ugyan kétség nem fér hozzá, hogy mindezek a törvények alapvetően fontosak, és hosszabb távon is megnyugtatóan rendezhetnék a dolgokat – ha Románia parlamentje nem úgy és nem olyan hatásfokkal működne, mint ahogyan szokott. Nem vitás, hogy a kormány felelősségvállalásával jelentősen lerövidülhet és leegyszerűsödhet a két utóbbi jogszabály elfogadásának és hatálybalépésének az útja. De vajon van-e biztosíték arra, hogy az ilyen módszerrel – tegyük fel – elfogadott két új törvényt egy majdani hatalomváltással esetleg ugyanolyan módszerekkel nem változtatja meg a következő kormány? Aligha. Márpedig iskolások, oktatók, közalkalmazottak és nyugdíjasok sorsával nem jó – miként kísérleti egerekével – játszani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok