Rostás Szabolcs
2020. szeptember 01., 11:262020. szeptember 01., 11:26
Valamivel több mint fél év telt el azóta, hogy Romániában azonosították az első koronavírus-fertőzöttet, az elmúlt hónapok során átestünk szükségállapoton, kijárási tilalmon, kényszerszabadságon, megannyi korlátozáson. A veszély ugyanakkor nem múlt el, sőt ha a diagnosztizáltak számának napi alakulását vizsgáljuk, rosszabbul állunk, mint a szükségállapot idején, ami egyébként érthető is a szabaddá vált jövés-menés következtében. Viszont szeptember rendkívül kényesnek ígérkezik járványügyi szempontból, hiszen a hónap közepén kezdődik az iskola, a végén pedig helyhatósági választásokat rendeznek. Kihívás a javából.
Adja magát a kérdés, vajon tanultunk-e az elmúlt hónapok megpróbáltatásaiból, mennyiben rántotta össze, ösztönözte együttműködésre az embereket, közösségeket, országokat az egész világot sújtó járvány. Szeretnénk igennel válaszolni a kérdésre, attól tartunk azonban, hogy csak önmagunkat ámítanánk. Nemzetközi szinten látványos összefogásnak nyoma sincs, mindenki úgy igyekszik túlélni ezt a nehéz időszakot, ahogy tudja, ahány ország, annyiféle szabályozás és korlátozás, a vakcinagyártás terén ugyanakkor valóságos versengés alakult ki a különböző államok között – már amelyik képes védőoltást kifejleszteni.
Valószínűleg elmondható ugyanez bármelyik más országról, Romániára azonban kimondottan jellemző, hogy 19 millió virológus országa lettünk. Mindenkinek határozott véleménye van a koronavírusról, teljesen tisztában van vele, honnan származik, mennyire ártalmas és mennyire nem, indokolt-e a maszkviselés, a távolságtartás, a megannyi megszorító intézkedés.
Nap mint nap érzékelhető szakadék tátong „vírushívők” és -tagadók, szkeptikusok és racionális válaszokat keresők között, a legmarkánsabb bizalmatlanság ugyanakkor a kormány, a hatóságok intézkedéseit övezi. Az értetlenség természetesen sok esetben indokolt, hiszen nyilvánvaló, hogy a bukaresti kormány nem mindig járványügyi szempontokat figyelembe véve hozza meg az egész ágazatokat érintő döntéseit. Az éttermek belső tereinek, a színházak, mozik szeptember elsejei megnyitására például nem hozható fel több indok most, mint mondjuk egy hónappal ezelőtt, amikor kevesebb volt a fertőzöttek száma. Mint ahogy a mai napig arra sem érkezett hivatalos indoklás, miért nyílhattak meg már korábban a játékbarlangok, de az éttermek, teátrumok nem. A mostani döntést alapvetően befolyásolta a vendéglátóipari munkáltatók bekeményítése, a sztrájkfenyegetés, a lazítás mögött pedig egyértelműen választási megfontolás is húzódik. Mindez természetesen tovább növeli a hatósági intézkedések megalapozottságával kapcsolatos kételyeket.
A lényeg azonban már régen nem azon van, mit tett jól, illetve mit rontott el a román kormány, az országos vagy a megyei vészhelyzeti parancsnokság. A vírus közelségében eltöltött hónapok mindenekelőtt arra taníthattak meg, „képezhettek ki” valamennyiünket, hogy a legnagyobb hangsúly az egyéni felelősségen van. Megkérdőjelezhetjük a vírus létét, a járvány intenzitását, a kormányzati intézkedések megalapozottságát, fennen hangoztathatjuk, hogy márpedig szerintünk „eltúlozzák az egészet”. Egyet viszont semmiképpen se tehetünk: nem vehetjük félvállról a vírust, a járványt, a kórokozó szervezetünkre gyakorolt hatásának a kockázatát. Arra kell gondolnunk, hogy foganatosítsanak bármilyen óvintézkedést a hatóságok, vezessenek be megannyi korlátozást, a saját egészsége mindenkinek a legdrágább, amelynek megőrzése érdekében magunk tehetünk a legtöbbet. És ugyanígy fontos a hozzánk közel állók egészsége, ezért nem lehet közömbös számunkra, ha a hozzátartozóink, barátaink megfertőződnek, vagy sem.
Ha csupán ennyi a világjárvány elmúlt fél évének a tanulsága mindannyiunk számára, akkor már félsikert arattunk a vírussal szemben.
Balogh Levente
Hogy a települések és megyék erőszakos összevonásával járó közigazgatási „reform” milyen következményekkel jár az érintett polgárokra nézve, mellékes, pláne, ha magyarok – így értelmezhető a reformért felelős PSD hozzáállása az ügyhöz.
Rostás Szabolcs
Két magyarlakta régió, két ország választási eredményét nehéz összevetni, hiszen sajátos és némileg eltérő helyzetekről van szó. Mégis fontos üzenettel bírnak az erdélyi magyarság, az RMDSZ számára a Szerbiában lezajlott megmérettetések.
Balogh Levente
A biztonság nem magától értetődő és nem is adják ingyen: ezzel szembesül most Románia, amely a jelek szerint ha nem is boldogan, de készségesen hajlandó „védelmi pénzt” fizetni azért, hogy nyugodtan alhasson az orosz medve közelségében.
Makkay József
A felvidéki magyarság megtapasztalta, milyen következményekkel járhat, ha a közigazgatási határokat a nemzetiségi viszonyok figyelmen kívül hagyásával rajzolják át. Romániában most a felvidékinél is nagyobb veszély körvonalazódik.
Balogh Levente
Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.
Balogh Levente
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) rekordgyorsasággal találta meg, milyen, az ország polgárainak jóléte szempontjából fontos témában rontson neki az újonnan beiktatott Niculescu–PSD-kormánynak. És ez mi más is lehetne, mint egy jó kis magyar ügy?
Páva Adorján
Bukarestben újra elővették a vonalzókat és az Excel-táblázatokat, hogy átrajzolják Románia közigazgatási térképét. A magyar érdekképviselet a dán modellel példálózik és helyi népszavazásokat vet fel.
szóljon hozzá!