Kiss Judit
2020. október 28., 14:112020. október 28., 14:11
Némiképp abszurdnak, tragikomikusnak tűnhet a hír, miszerint egyre nagyobb az igény Japánban az olyan robotok iránt, amelyek enyhíthetik az emberi kapcsolatok hiányát, az elszigetelődés érzését a koronavírus-járvány idején. A pandémia miatt bezárkózó japánok ugyanis robotokat kapnak, hogy ne érezzék magukat egyedül: az intelligens gépeket úgy alkották meg, hogy képesek legyenek „viszonozni” az emberek érzelmi megnyilvánulásait.
Bár mi még nem tartunk ott, hogy efféle robotok kapjanak helyet az életünkben, az elmagányosodás egyre szélesebb körben érvényesülő jelensége – amiről már jóval a járvány előtt is sokat lehetett hallani – határozottan felerősödött. Egyébként nehéz is lenne felsorolni, hogy gazdasági, társadalmi tekintetben, életünk megannyi területén mi mindenben változtatta meg mindennapi életünket a pandémia. A jelek szerint pedig a jövőben is átrendezi életünket, társas kapcsolatainkat, utazási, szórakozási lehetőségeinket, ünnep- és mindennapjainkat, a kultúrához való viszonyunkat: arra, hogy a „vírus előtti” életünk egyhamar visszatér, egyelőre naivság lenne számítani.
Az elmagányosodást társadalmi, közösségi és egyéni szinten is bárki közvetlenül tapasztalhatta. Egyetlen generáció sem képez kivételt: bizonyos fokú elszigeteltségbe kényszerül az iskolások, a fiatalabb felnőttek, a középkorúak nemzedéke, és persze az idősek is. A „vörös zónába” került településeken – márpedig egyre több város, falu számít nagymértékben fertőzöttnek – képernyőn keresztül, szobája magányában bámulja egymás arcát diák és tanár, rengeteg cégnél, intézményben rendelnek el távmunkát, így megszűntek az élő, napi találkozások. Bezártak a szórakozóhelyek, a kulturális intézmények, tehát a közösségi élet, az emberek közti személyes kapcsolattartás is jórészt a virtuális térbe szorult. És az idősek esetében – ők számítanak a leginkább veszélyeztetett korosztálynak – talán még erőteljesebben lép fel az elszigeteltség, kapcsolataikat alig-alig tarthatják személyesen.
Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a járványhelyzet bő féléves mérlege pszichológusok, pszichiáterek szerint az is, hogy a mindennapi feszültséget, félelemérzést, a feszültséget és magányt sokan úgy igyekeznek semlegesíteni, hogy nyugtatót szednek, többet dohányoznak, többször nyúlnak a pohárhoz, és többet is esznek.
Azonban ha megpróbáljuk nem pusztán veszteségként értelmezni életünk átalakulását, akkor felfigyelhetünk arra is, bizony van szerencse is a szerencsétlenségben. A járvány előtti időkben sokszor emlegették, hogy a technika vívmányai, az infokommunikációs eszközök – azon túl, hogy megvannak a vitathatatlan előnyeik – felerősíthetik az elszemélytelenedést, elidegenedést, magányosodást. Azonban úgy tűnik, mégsem ördögtől valók: jelenleg paradox módon épp az emberi kapcsolatok megőrzésében váltak nélkülözhetetlenné. Mert az is hozadéka az elmúlt hónapoknak, hogy egyre többen tanultak meg élni ezekkel az eszközökkel. Így ha kényszerűségből nem is közeledhetünk térben egymáshoz, épp az infokommunikációnak köszönhetően érezhetjük azt: mégsem vagyunk egyedül.
Balogh Levente
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rostás Szabolcs
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Makkay József
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Balogh Levente
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Rostás Szabolcs
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Balogh Levente
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
Balogh Levente
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
szóljon hozzá!