Védtelen ember, védtelen vad

Nem számít újdonságnak sem a Székelyföldön, sem más régiókban, hogy az emberek életterébe betolakodó nagyvadak megkeserítik a mindennapokat. Tusnádfürdőn például a lakosok a ragadozók állandó közelsége miatt nem mernek gyalog járni, de riadalmat vagy károkat okozott az állat az utóbbi hetekben-napokban Farkaslakán, Csíksomlyón, Sugásfürdőn, Marosvásárhelyen, vagy Fehér megyében is. Farkaslakán például tíznél is több alkalommal pusztítottak a nagyvadak két hét alatt.

Tudjuk, hogy Romániában él Európa legnagyobb medvepopulációja, a környezetvédelmi tárca két évvel ezelőtti becslése szerint számuk 6-7 ezerre tehető, de vannak, akik ennél jóval több példányról beszélnek. A populáció megőrzésére vonatkozó 2018-as minisztériumi akcióterv szerint a nagyragadozók 69 ezer négyzetkilométeres romániai élőhelyén ökológiai, társadalmi és gazdasági szempontból az optimális egyedszám 4000 lenne. A medvék száma észszerű emberi beavatkozás híján egyre nagyobb, a ragadozó pedig értelemszerűen elhagyja életterét, elvándorol dombvidékekre, síkvidékekre, egyre több lakott településen garázdálkodik, bemerészkedik sípályákra, nyaralókba, iskolákba, temetőkbe és a többi.

Sajnos abban nincs semmi meglepő, hogy Románia hosszú idő óta egy helyben toporog a medveproblémával kapcsolatban, hiszen számos más területre érvényes ez. A hatóságok nem segítették elő, hogy meghonosodjon az igazi vadgazdálkodás, nem tették lehetővé, hogy megfelelőképpen szabályozzák a medvepopulációt, és annak érdekében sem tettek érdemleges lépéseket, hogy megvédjék a nagyvadak természetes élőhelyét. Irtják, lopják, fosztják az erdőket.

Románia az embereket sem védte, védi meg a leszűkülő élettere miatt a lakott településekre bemerészkedő ragadozók ellen, nem téríti meg az állatok által okozott károkat. A környezetvédelmi miniszter ígéretei szerint a tárca igyekszik lépéseket tenni, hogy az igazi vadgazdálkodásra helyeződjön a hangsúly, hogy valamelyest zökkenőmentesebb lehessen a kiszolgáltatott nagyvadak és kiszolgáltatott emberek életterének „ütközése”.

Tánczos Barna azt is kilátásba helyezte, a károk megtérítésére erőteljesen összpontosítani fognak ezentúl, hiszen korábban a minisztérium „utolsóként” kezelte a kérdést. Fölöttébb üdvös lenne, hiszen az évek óta egyre súlyosbodó medveprobléma, a kifizetetlen károk miatt a kárvallottak már meglehetősen lemondóak: nem is jelentik, ha juhaikat, teheneiket öli meg, háztartásukat rongálja meg a nagyvad.

A jelenlegi rendelkezéseknek megfelelően a környezetvédelmi tárcának a medvepopulációra vonatkozó problémamegelőzési és beavatkozási kvótát május 15-ig kell jóváhagynia. De a tárcavezető szerint ez a kvóta egymagában nem elégséges a medvekérdés rendezéséhez. Ráadásul Románia hiába akarna átadni medveállományából más országoknak, azok nem kérnek belőle. Ily módon egyre nyilvánvalóbb, hogy magának kell megoldania a problémát. De az is félő, hogy míg ez megvalósul, rengeteg háziállatot pusztít el, gazdaságot károsít meg az élőhelyéről kiszoruló, az emberi tevékenység káros következményeinek kiszolgáltatott nagyvad.