Uniós oltóanyag-mizéria

Az persze dicséretes, hogy a brüsszeli testület több gyártóval is előzetes megállapodást kötött, és elméletileg mintegy két és félmilliárd vakcina megvásárlásáról egyeztek meg. Ám attól, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök diadalmasan bejelenti, hogy elméletben több mint kétmilliárd oltásból gazdálkodhatunk, a nagyváradi, kolozsvári vagy csíkszeredai oltópontokon még mindig csak korlátozott számban lehet az embereket oltani, mivel a csak elméletben létező vakcinák a lehető legritkábban szoktak hatásosak lenni.

Az EU hátrányba került a vakcinák világpiacán. Miközben azzal döngetik a mellüket, milyen szép eredményeket értek el azáltal, hogy a brüsszeli illetékesek tárgyaltak a tagállamok helyett és nevében, most azzal szembesülnek az európai polgárok százmilliói, hogy a gyártók képviselői csak a karjukat tudják széttárni, közben az előzetesen beígért mennyiségek töredékét szállítják. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke viszont erre annyit tud reagálni, hogy az asztalra csaptak a gyártókkal folytatott tárgyalások során. Ettől viszont egyelőre oltások nem érkeznek. A tagállami vezetők pedig háborognak, és néhányan alternatívát próbálnak keresni.

Tanulságos összehasonlítani egyébként azt, hogyan viszonyul a felháborító történésekhez a bukaresti és a budapesti kormány. Miközben Bukarestben az oltási kampány koordinálására kinevezett illetékes a történtekhez csupán annyit kommentárt fűzött, hogy a Brüsszel által lekötött szállítmányok késése miatt február első két hetében „komplikálttá” válhat a helyzet, a magyar külügyminiszter csupán néhány órával később jelentette be: egymillió ember immunissá tételére elegendő oltóanyagot vásároltak Oroszországból. Bukarest ezzel csupán a régi formáját hozta: ha az aktuális „birodalmi” központból beintenek, akkor még ilyen egészségügyi válsághelyzetben is meghunyászkodnak, és arra várnak, hogy a nagyok megoldják a helyzetet.

Budapest ezzel szemben ismét „lázadozott” – aminek az eredménye egy saját hatáskörben megkötött vakcinaszerződés. Persze az sem mellékes szempont, hogy az orosz fél milyen gyorsan képes leszállítani a szerződésben szereplő mennyiséget, ugyanakkor ez nem változtat azon a tényen, hogy a magyar állami vezetők legalább vették a fáradságot, hogy megoldást találjanak a válsághelyzetre.

Most persze lehet politikai alapon fanyalogni, hogy a Putyin-barát magyar miniszterelnök ismét az oroszokkal trafikál, illetve hogy az orosz vakcina kockázatosabb lehet, mint a nyugatiak. Ugyanakkor ezen az alapon Angela Merkel német kancellárt is nyugodtan „putyinistának” titulálhatja a fintorgó úri közönség, elvégre ő múlt héten azt jelentette be: a német egészségügyi hatóságok készek segítséget nyújtani az orosz gyártónak abban, hogy megkaphassa az EU-ban a forgalmazási engedélyt. Márpedig ez azt jelzi, hogy az EU igazi vezetőjének számító Németország vezetője is arra a következtetésre jutott: komoly problémák vannak az Unió közös vakcinabeszerzési programjával, ezért szükségesek az új beszállítók. És ez egyúttal arra is alkalmas, hogy kifogja a szelet az aggódók vitorlájából, hiszen Merkelről talán még ők sem feltételeznék, hogy egy potenciálisan kockázatos vakcina uniós forgalmazásához járuljon hozzá. Arról nem is beszélve, hogy nem az EB-t következetesen bíráló magyar kormány az egyetlen, amely felemelte a szavát a vakcinabeszerzéshez kapcsolódó visszásságok miatt.

Az osztrák kancellár is panaszkodott, és az újabb vakcinák engedélyezésének felgyorsítására szólította az uniós illetékeseket, az olasz kormány pedig jogi lépésekre készül a késlekedések miatt.

Mielőtt valakiben fölmerülne, hogy EU-ellenesek lennénk, gyorsan szögezzük le: szó sincs róla, az Unió gazdasági közösségként képes jól és minden tagállam számára előnyöket biztosítva működni. A jelenlegi Európai Bizottság viszont rövid időn belül másodszor okozott csalódást az európai polgároknak. Először „csak” az őshonos kisebbségek mintegy 50 millió fős közösségének, amikor érdemi indoklás és vizsgálat nélkül lesöpörte az asztalról a kisebbségek jogainak számonkérhető módon történő uniós szavatolását kérő polgári kezdeményezést.

Ezúttal viszont minden uniós polgárnak innia kell a levét annak, hogy az elvileg a 27-eket képviselő testület képtelen volt hatékonyan intézkedni. Emiatt pedig már Izrael, illetve az EU-ból sajnálatos módon távozó Egyesült Királyság is több kört vert az Unióra a járvány visszaszorításáért zajló küzdelemben.