Hirdetés
Makkay József

Makkay József

Új szintet lép a román mélyállam

2022. szeptember 05., 09:472022. szeptember 05., 09:47

A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium sanyarú sorsa bizonyítja, hogy a román mély­államnak meghatározó szerepe van a közéletben.

A romániai magyar törekvések szempontjából felülír minden más elvet, így az RMDSZ részvételével működő bukaresti kormánykoalícióban korlátozott az erdélyi magyar érdekérvényesítés.

Kívülálló számára nehezen érthető, miként hozhatnak az RMDSZ oktatási államtitkárának megkerülésével érdemi döntéseket az erdélyi magyar oktatás terén. Tegyük hozzá, hogy egy olyan kormányban, amelynek az egyik miniszterelnök-helyettese szintén magyar. A Maros megyei főtanfelügyelőség a minisztérium ,,megkérdezése nélkül” bírálja felül a helyi önkormányzat nagy szavazattöbbséggel elfogadott határozatát, amely kimondja, hogy a 2023–2024-es tanévtől a Bolyai Farkas Gimnázium és a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium külön tanintézetként fog működni. Aki ismeri az agyonközpontosított román tanügyi rendszert, az tisztában van vele, hogy egy megyei főtanfelügyelő iskolaalapítás-horderejű kérdéseknél kisebb ügyekben sem dönt saját szakállára bukaresti főnökeinek megkérdezése nélkül. A konzultáció minden bizonnyal most sem maradt el, csak erről nem tájékoztatták a magyar oktatásért felelős tisztségviselőket.

Ezt a forgatókönyvet erősíti a nagyváradi Nicolae Băl­cescu Általános Iskola magyar osztályainak az elköltöztetése körüli minisztériumi vétó is. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület által ingyenes használatra felajánlott épület szintén le volt „papírozva” a nagyváradi polgármester által. Helyi szinten semmi akadálya nem volt a magyar szülők arra irányuló kérésének, hogy a magyar osztályok az addigi zsúfolt román iskolából átköltözhessenek egy kényelmes egyházi tulajdonú épületbe. A bukaresti tanügyminisztériumból érkezett döntés meghozatalában szintén megkerülték a magyar politikusokat: a szaktárca román vezetése szegregációra hivatkozva akadályozta meg a magyar gyerekek elköltözését.

A magyarellenes tanügyi példák idén vészesen elszaporodtak. A bánffyhunyadi esetet követően – ahol a helyi tanács leszavazta, hogy a magyar állam által épített vadonatúj épületben jöhessen létre a magyar óvoda – a nagyváradi polgármesteri hivatal napirendre sem tűzte a két határozattervezetet, amely a város oktatási hálózatába építené be a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség által működtetett és szintén magyar állami támogatásból épített bölcsődét. Egy viszonylag békés időszak után, amikor román állami pénzek hiányában magyar állami forrásokból sikerült felújítani Erdély patinás múltú magyar iskoláit, illetve a régiek mellé újak épültek, a román döntéshozók mindenbe belekötnek. Elvárnák, hogy a magyar adófizetők pénzéből a magyar kormány ne csak a magyar gyerekeket támogassa, hanem Brassótól Máramarosszigetig a románok számára is építsen óvodát és iskolát. Ahogy mondani szokás, a pofátlanságnak nincs határa.

Visszakanyarodva a marosvásárhelyi felekezeti iskola kálváriájához: egyértelmű, hogy a román hatalom az eddigi forgatókönyvet alkalmazza. Megszületik a helyi tanács iskolaalapítási határozata, amit helyi szinten nem lehet alkalmazni, végül Bukarestben kormányhatározat dönt az iskola elindításáról, amit bírósági döntéssel akasztanak meg. Miután 2004-ben a római katolikus egyház visszakapta egykori iskolájának épületeit – amelyet azóta is a román tannyelvű Unirea főgimnázium használ –, 11 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy rengeteg harc és huzavona után beleegyezzenek a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium elindításába. Az egyháznak sikerült elérnie, hogy a saját tulajdonú ingatlanjában adjanak néhány osztályt a magyar gyerekek számára is. A magyar iskola megtűrése mégsem tartott sokáig, mert 2015-ös indulása óta állandó támadások érik, és a gyerekek és szülők soha nem tudják, hogy a jövő tanévtől mi lesz a sorsuk.

A katolikus gimnázium igazgatója ellen évek óta bűnvádi eljárás folyik. Egy interjúban megkérdeztem tőle, hogyan lehet ezt bírni. Azt válaszolta, hogyha Erdélyben magyarként közélettel, közösségépítéssel foglalkozunk, ez velejáró „természetes kockázati tényező”. Az európai uniós tagállamnak számító Romániában ebből nyilván nincs koalíciós válság.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Bukarest ismét „megvásárolta” az amerikai jóindulatot

Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Tényleg jó módszer csökkenteni a deficitet a költségvetés halogatásával?

Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.

Makkay József

Makkay József

Olcsó import, drága termelés: lejtmenetben a mezőgazdaság

Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.

Balogh Levente

Balogh Levente

Az iráni rezsim végnapjai?

Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Irán nincs is olyan messze, és ez mélyen a zsebünkbe vág

Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ukrajnai háború: négy éve tart – de meddig folytatódik?

Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.

Balogh Levente

Balogh Levente

Béketanács: „átállás” vagy a józan ész követése?

Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.

Hirdetés