2010. október 26., 09:482010. október 26., 09:48
Ha valóban olyan információkat gyűjtenek össze, ami felhasználható, bővíti a látókörünket, akkor semmi kifogásom ellene, de sajnos legtöbbjük csak minél több olvasó vonzására kitalált általánosságokat sorol fel. Valószínűnek tartom, hogy a szerző kitalál egy jó címet, aztán megpróbálja megtölteni valamilyen tartalommal, hogy ha az ember rákattint, ne kelljen az üres oldalt néznie. Tökéletes példa erre a Tíz dolog, amit nem tudtál a pornóról című írás, mely szerint én annyira idióta vagyok, hogy fogalmam sem volt a pornóvilág anyagi vonzatáról. Legelső pontban ugyanis elárulja, hogy első az üzlet, tehát senki ne gondolja azt, hogy élvezetből közösülnek színészek kamera előtt.
Aztán a munkakeresők kezdhetnek el jegyzetelni, hogy milyen színű, hosszúságú ruhát vegyenek fel, hogy tartsák a kezüket, pontosan hogy formálják a szavakat, mit mondjanak, és mit ne, s mindezek ellenére próbáljanak a világ legmagabiztosabb és legtermészetesebb módján viselkedni.
Jönnek a sorban a becsapós „tízdolgok” is, ami elhiteti az önzetlen olvasóval, hogy ha betartja a leírt tíz dolgot, ő lesz a legigényesebb és legjobban ápolt ember a földkerekségen. Pedig ezt egyszerűbb két dologban elmagyarázni: a szappan és víz csodákra képes.
De ha hiszünk nekik, valóban mi válhatunk a világ legokosabb emberévé, akik úgy átlátunk mindenkin, mint egy szitán, kapásból felismerünk minden gyenge, erős és gé pontot, tökéletesen öltözködünk, legalább tíz dolgot el tudunk mondani minden jelentősebb városról, nem esik nehezünkre félévente munkahelyet váltani, és legalább tízféle akrobatamutatvánnyal hódíthatjuk el pasinkat az ágyba.
Csak véletlenül össze ne cseréljük a „tízdolgokat”, mert ha sármosan kezdünk pislogni munkaadónknak, vagy a macskánkat hintőporozzuk be, s a gyereket lekeféljük naponta, akkor könnyen megeshet, hogy újabb tíz dolgot kell elolvasni arról, hogyan hozd helyre életedet, ha a „tízdolgok” összezavartak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok