2012. december 12., 09:262012. december 12., 09:26
A legfrissebbek közül való azonban az a kommentár, ami nekem a legjobban tetszett az egész hajcihővel kapcsolatban, mert az egész történetet olyan széles perspektívából mutatja be, egyben pedig lehozza a földre, mint az elborult agyú ezómaszlagok és a szégyenlősen magyarázkodó tudósok egyike sem.
Belegondoltak már valaha abba, hogy a maják nemcsak a múlt ködébe vesző, misztikus civilizáció vagy a mai vészjövendőmondók által nyerészkedésből kitalált, soha nem létezett népség, hanem nagyon is valóságos népcsoport?
És abba, hogy ennek a népcsoportnak ma élő leszármazottai vannak? És abba, hogy vajon ők mit szólhatnak ahhoz, hogy évezredekre visszavezethető hagyományaikat pusztán üzleti célból (ne legyenek illúzióink, a félelemkeltésnek mindig üzleti céljai vannak) használja fel egy olyan társadalom, amely minden szempontból – földrajzilag és kulturálisan is – a lehető legtávolabb áll tőlük?
Bevallom, bennem fel sem ötlöttek ezek az egyébként igencsak logikus gondolatok – egészen addig, amíg nem olvastam egy hírportálon, hogy a Guatemalában ma is élő maja népcsoport vezetői a legkomolyabban kikérik maguknak, hogy kormányuk kilencvenezer látogatóra számító világvége-rendezvényt szervez, és több utazási iroda ajánl apokalipszisvakációkat Guatemalába decemberre. Azon túlmenően, hogy leszögezik: a maja hagyományban szó sincs 2012-es világvégéről, a maja leszármazottakat tömörítő szövetség közleménye így fogalmaz: „Tiltakozunk a csalás, a hazugság és a tények elferdítése ellen. Az állítólagos apokalipszis alkalmából történő ünneplés tiszteletlenség a nép kultúrájával szemben.”
Mit mondhatnék? Ennél pertinensebb, jogosabb és tiszteletreméltóbb állásfoglalást még nem láttam ezzel a végőrülettel kapcsolatban. A magam részéről azt javaslom mind az ezónyerészkedőknek, mind a hülyeségáradatot megállítani nem tudó csillagászoknak, hivatkozzanak csak erre: törődjön mindenki a maga dolgával, és ne rondítson bele a másik hitébe, büszkeségébe.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.