2013. március 22., 08:282013. március 22., 08:28
Ha visszapergetem a magyar–román sportvetélkedések, különösen a labdarúgómeccsek eddigi történéseit, ez mindig így is volt, csak néhányan és néhányszor próbáltak meggyőzni arról, hogy azért kell Románia csapatának drukkolni, mert román kenyeret eszünk. Erről még annyit, hogy amikor magyar sportolók is tagjai valamely, Romániát képviselő válogatottnak – lásd a jégkorongozókat –, nos akkor szoktunk olyan tudathasadásos helyzetbe kerülni, amelyet csak mi érzünk és értünk.
S ha visszapergetem például a magyar–román focimeccsek lapjait, bizony látnom kell, hogy meglehetősen gyakran vizsgázott bukásra sportszerűségből s emberségből egyik vagy a másik fél kisebb-nagyobb része. Budapesten voltak megrongált romániai rendszámú kocsik, aztán bukaresti, majd budapesti füttykoncertek a himnuszok alatt, aztán ama augusztusi meccs Izraellel, amelynek a következménye a nézők nélküli Thália. Újabban pedig magyarzászló-égetés, s ki tudja, hogy mi lesz erre a pesti válasz.
S ki tudja, hogy arra majd mi lesz ősszel a bukaresti válasz és egyben a labdarúgó-Európa- és világszervezeteké is, ha egyáltalán egyforma mércével próbálnak rendet teremteni a lelátók megvadult szektoraiban. Régi és hiú álmom, hogy egyszer majd úgy mehetünk magyar–román vagy román–magyar focimeccsekre, hogy miként a jégkorongvébéken vagy olimpiai játékokon szokás, ki-ki úgy és olyan nyelven és zászló alatt biztathatja az övéit, hogy az a mellette, mögötte, előtte ülő, álló, drukkoló másikat nem zavarja, és nem sérti.
És fordítva. Emberek, ez s a majdani újabb magyar–román labdarúgó- mérkőzés – a brazíliai vébéjegy reményében és jegyében – elsősorban a sportról szól. Még akkor is, ha nehéz előzményektől terheltek. Mert itt nem az a kérdés, hogy ki kezdte, hanem az, hogy ki hagyja abba elsőként. Emberek, nem volna jó elbukni az újabb vizsgát. A pályán sem, a szélén sem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok