2012. március 29., 09:412012. március 29., 09:41
Ez egy bölcs tanács, és ez a jó ebben a kínai történetben, megmondja, hogy nagy vonalakban mire számíts, és nagy vonalakban mit tegyél, aztán a többi, vagyis minden rajtad múlik. Mert vagy sodródsz, vagy ellenállsz, de az legalább biztos. És ez most csak azért került elő, mert ha valami valóban változik, akkor áll az ember leánya, és azon törpöl, hogy jó lenne valami szamárvezető, valami kis biztatás, hogy jó lesz, hogy megoldódik. Valami a belső iránytűn kívül, ami halálbiztosan mutatja, hogy az idő tényleg mindent megold, és hogy a dolgok előbb-utóbb kiegyenlítődnek.
Ez nem kétséges, csak ki kell várni, tehát időigényes, azért lenne jó, ha valaki egy pillanatra félrelibbentené a függönyt. Erre is van kínálat a piacon, például fellapozhatnám az újságok horoszkóprovatát. Én azonban reménytelen eset vagyok, jól induló hitemet baltázta el egy kontár vagy a bosszú restellnivalóan sok-sok évvel ezelőtt. Bakfisként többen indultunk a kőhajításnyira levő faluba, hogy a jövendőmondó asszonytól tudjuk meg a jövendőt, aki akkor egyértelműen az ifjú embert jelentette, aki majd elvezet az oltárhoz, és ezzel berántja a jelenbe a rózsás jövendőt.
Ez túl sok jövendő egy mondatban, tényleg a jövőre esett a hangsúly. Én dőrén azt hittem, gyorsabb és szívderítőbb lesz az utunk, ha elpoénkodjuk, ám a végkifejlet drámai lett, mert a látóasszony engem be sem engedett az orákulumba, mondván, tiszteletlen vagyok, és hitetlen, nem érdemlem meg, hogy nekem elmondja. Ezzel megnyitotta előttem a misztikum kapuját, amit aztán később gyorsan be is vágott.
Mert nem hagytam magam, és csak azért is viszszamentem, akkor már vagy én voltam elég vakon hívő, vagy ő nem volt elég látó, de fogadott, és mondta, hogy volt vakbélműtétem, és kivették a mandulámat is, majd kézlegyintéssel elintézte, hogy ha nem, akkor ezután. És mondta, hogy vásároljak tőle méregdrága gyertyákat, ha azt akarom, hogy minden jóra forduljon, különben irgum-burgum. Most vagy kontár volt, vagy bosszút állt. Innen nézve mindegy, ezért maradt nekem az iránytű belül, és esetleg a kínaiak, akik azt mondják, lehet változás, lehet jó és rossz is, könnyebb sodródni, és ellenállni is lehet. Ez most a Sárkány éve.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok