Románia képtelen megvédeni a polgárait

Mint ahogy a pénteki konstancai incidens során is: isteni szerencse, hogy a román partok közelébe sodródott tengeri drón felrobbanásakor senki sem halt vagy sérült meg – bár itt legalább a hatóságok már a helyszínen voltak, és kiürítették a helyszínt, ha már annak nem sikeeült elejét benni, hogy közel kerüljön a kikötőhöz.

Miközben a konstancai eset kapcsán az ukránok elismerték, hogy az orosz elektronikai zavarás miatt kötött ki a drón a román felségvizeken, a galaci incidenst számos vita övezi, egyrészt külföldi vonatkozásban, az oroszok ugyanis nem akarják elismerni, hogy az ő drónjuk volt.

Belföldön pedig egyrészt azért, hogy miért nem sikerült megakadályozni, hogy lakott területen csapódjon be. Másrészt amiatt, hogy vajon az ukránok térítették-e el Románia felé, vagy más okból repült át az ország légterébe. Ahhoz, hogy orosz drónról van szó, kevés kétség fér, bármilyen cinikusan is próbálják orosz részről kétségbe vonni – gondoljunk csak az orosz ENSZ-nagykövet kijelentésére, miszerint ha valóban Geran drón lett volna, sokkal nagyobb kárt okoz.

Már csak azért is nagyon valószínű, hogy orosz eredetű, mert immár szokásos handabandázásai egyikének közepette

Az viszont egyáltalán nem kizárható, hogy a Galacon becsapódott drónt az ukrán hadsereg elektronikus zavarórendszerei térítették el eredeti úti céljától, ez azonban nem kisebbíti az oroszok felelősségét, hiszen ha nem indítják el, nem lett volna amit eltéríteni.

Mindeközben az is fölmerült, hogy az oroszok szándékosan indítanak drónokat az Ukrajnával szomszédos országok felé. Ez sem tűnik túl valószínűnek, Moszkva tudja, hogy ebben az esetben súlyos következményekkel kellene számolnia, hiszen hivatalosan is szembe kerülne a NATO-val.

Az is meglehetősen vad teória, hogy az ukránok szándékosan térítik el NATO-tagországok légtere felé az orosz drónokat, hogy ezzel vonják be őket a háborúba – ha erre fény derülne, az Kijev részéről lenne háborús cselekedet a NATO ellen.

Ugyanakkor

valamint Washington eltökéltségét az európai szövetségesek megvédése mellett. (Na meg arra, hogy elültesse a lakosság körében a félelmet és fokozza az ellenérzést Ukrajna további katonai támogatása ellen).

Elvégre az észak-atlanti katonai szövetségben mostanában nem a legjobb a hangulat, a Donald Trump amerikai elnök által az európai szövetségesekkel szemben a szerinte túl alacsony védelmi kiadások és az Irán elleni háborúban való segítségtől való ódzkodás miatt megfogalmazott bírálatok, illetve a tervezett amerikai csapatkivonások fényében fennáll az aggodalom, hogy az Egyesült Államok magukra hagyja őket.

Az amerikai ENSZ-nagykövet kijelentése ebből a szempontból némileg megnyugtató lehet, hiszen közölte: a NATO minden négyzetcentiméterét megvédik. Az amerikai atomarzenál további európai országokba való áttelepítéséről felröppent hírek is a szövetségesek megnyugtatását szolgálják, viszont értelemszerűen az oroszokat idegesítik, ami válaszlépésekre ösztönözheti őket.

A hivatalos magyarázat szerint az éjszaka a légtérbe behatoló, viszonylag kis méretű katonai eszköz megsemmisítése egyrészt nehéz, másrészt egy adott pont után már kockázatos lett volna, mivel lakott területek fölött repült – mindennek aztán az lett az eredménye, hogy lakott területen is csapódott be.

A kérdés az: mit lehet tenni az ilyen helyzetek megelőzésére, illetve a kockázat minimalizálására?

Bukarest most az incidensre adott arányos válaszként bezárta a kémközpontként működő konstancai orosz konzulátust (nem mintha nem lenne hírszerző a világ összes diplomáciai képviseletén dolgozó állomány jelentős része, de az ilyen esetekben ezzel jelzik: ami sok, az sok), azonban ez nem elég. És itt nem az Oroszország elleni esetleges további, drasztikusabb lépésekre gondolunk, hanem az ország védelmének megerősítésére, ami amúgy elrettentésként is szolgál Moszkva számára.

A késlekedés pedig emberéletekbe kerülhet, elvégre nemrég Galacon még „csupán” az egyik utcára zuhant egy drón, majd a mostani már lakóházba csapódott, sebesüléseket okozva – nem kellene megvárni, amíg a következő már halálos áldozatokat is szed. Az első lépés a további légvédelmi rendszerek telepítése, ami a jelek szerint be is következik, nyugatabbi NATO-tagállamok végre belemennek, hogy a keleti szárnyra telepítsék át légvédelmi rendszereik egy részét, hogy besegítsenek a helyi erőknek az újabb incidensek megelőzésében.

Mindezek mellett az is mérlegelendő, hogy az egyértelműen Románia felé tartó katonai eszközöket már az ukrán légtérben megsemmisíthessék.

Ezen a téren is történtek már tapogatózások. A legészszerűbb ugyanakkor az, ha a Kijevnek nyújtott eddigi támogatásért viszonzásul az ezen a téren a legnagyobb és legfrissebb tapasztalatokkal rendelkező ukránokkal együttműködve szereznek be drónelfogó drónokat – egy, a Geranyok és Sahidok ellen már bizonyított Sting drónokat előállító gyár felépítése az ország biztonsága szempontjából is kulcsfontosságú volna, emellett külföldre is lehetne értékesíteni őket.

Persze a drónok nem csak maguktól repülnek, így kiemelt hangsúlyt kell fektetni a kezelésükre alkalmas személyzet kiképzésére is.

A legjobb megoldás arra, hogy ne tévedjen több drón a román légtérbe, a háború vége lenne, de az oroszok most éppen Kijev és a többi ukrán nagyváros terrorbombázásával próbálják palástolni, hogy a fronton lelassult az előrenyomulás, Trump számára pedig a jelek szerint most nem az ukrajnai béke elhozatala a prioritás, hanem a némileg balul elsült iráni háborúja.

Ezért az azonnali fegyverszünet és békekötés sürgetése mellett mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a hadsereg a jelenleginél jóval felkészültebb legyen a lakosság védelmére.

Ellenkező esetben a polgárok a drónok elleni védelmi képességek növelésének elmulasztását is a jelenlegi fősodratú pártok és az államfő tehetetlenségének ékes bizonyítékaként fogják értékelni, ami még jobban erodálja a beléjük vetett, amúgy sem túlcsorduló bizalmat.