2010. december 17., 11:522010. december 17., 11:52
Lám, így oldja meg a tél, amit a kormány megoldani képtelen. Az emberek, ha elégedetlenek is, behúzódnak a kályha, a fűtőtest mellé, vagy még egy pokrócot húznak magukra. Arra gondolnak, tovább rontanák a helyzetüket, ha még az egészségüket is kockáztatnák. Így sem elég a nyugdíj, a kereset; mi lenne, ha még ezt is gyógyszerekre kellene költeni. Kormánybuktatásra, szabadtéri demonstrációkra nem alkalmas az időjárás. Íme hát, így válnak a hófellegek, a negatív Celsius fokok, a sárga meteorológiai vészjelzések politikai tényezőkké.
E gondolatokat voltaképpen a naptár hívta elő. 21 évvel ezelőtt, Temesváron a felkelőkkel tartott az időjárás. December 16-án plusz 18 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála. A Tőkés Lászlóval szolidaritást vállaló, majd a diktatúra ellen forduló tömegnek nem kellett a téllel számolnia. A tüntetők vígan zuhanyoztak a vízágyuk vízsugarában, mit sem törődtek az átázott ruháikkal. A december 17-i első sortüzek vérnyomait pedig egy nyárias zápor mosta el 18-án hajnalban. Talán a meteorológusok sem sokszor láttak ilyent december derekán: zuhogott az eső, villámlott és mennydörgött Temesváron.
Az ember akarva akaratlan felteszi a kérdést: vajon kinn marad-e az utcán az, akit a fagyban talál el a vízsugár? Megdőlt volna-e, megdőlhetett volna-e a Ceauşescu-diktatúra, ha 21 évvel ezelőtt is úgy csikorog a tél, mint most? Vagy ha be is következik a változás, az a temesvári református templom mellől indul-e? Ezen már csak azért is érdemes elgondolkozni, mert sokan a titkosszolgálatok által előre kitervelt, megszervezett eseménysornak tekintik mindazt ami akkor történt. Márpedig az események alakulását olyan tényezők is alapvetően befolyásolták, amelyekre sem a Szekuritáténak, sem a KGB-nek, sem a CIA-nak nem lehetett befolyása. Az pedig nehezen elképzelhető, hogy a rendszerváltozás forgatókönyvét a meteorológiai előrejelzésekre alapozva írták volna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok