VEZÉRCIKK – Csak a globálisan tapasztalható megkönnyebbülés nyomán érzékelhettük igazán, mekkora veszélyforrásként is kezelte a status quo tábora a skótok függetlenségi terveit.
2014. október 08., 19:402014. október 08., 19:40
A nemek győzedelmeskedését követően máris megkezdődtek a helyzet fenntartására irányuló hadműveletek. Nagy-Britanniában az autonomista keretek tágításával, Katalónia és a Kanári-szigetek esetében ideiglenes alkotmánybírósági tiltással.
Más, az önrendelkezési evolúciós folyamat alacsonyabb szintjén álló országok esetében – mint például Romániában – megvilágosodásról árulkodó hirtelen támadt tárgyalási kedvvel. A washingtoni kormányhoz közel álló Project on Ethnic Relations (PER) nevű amerikai szervezet máris aktiválta magát, és 21 évvel a romániai magyarság önállósodási törekvéseit jégre tevő neptuni „merénylet” után újra készen áll higgadt hangot kölcsönözni a felek forró szembenállásának. Újra olyan forgatókönyv készül, amelynek alkalmazása hosszabb időre az alapos elemzés és gondos előkészítés fázisába merevítheti az immár részben jogosnak hirdetett kisebbségi igényeket.
Ki emelhet ez ellen kifogást? Íme, a két „ősellenség” megpróbálja meghallani egymás szavát, politikailag korrekt megoldások után keresgélnek. Ki tudja, milyen veszélyforrásokat rejtő radikalizmusok nélkül, a jólét és egyéni szabadság érvényesítésének jegyében. Közben pedig azonosítani lehet mindazokat az érdekeket, amelyek mentén meghosszabbítható az európai kisebbségek Csipkerózsika-álma ebben az eléggé el nem ítélhető módon ébredező világban.
Ugyanakkor miközben az amerikai nélkülözhetetlenség eszközeként lép fel, a PER a román és magyar politikum számára is minimalizálja a politikai tőkevesztés kockázatát. Úgy készül tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket, hogy azok közben kikacsinthatnak az egyértelműbb, direktebb módszereket favorizáló tömegeknek.
Több mint 9000 rendőr készül gondoskodni arról, hogy ne történjen különösebb rendbontás a betiltott katalán népszavazás napján. Nálunk a PER készül rendfenntartani. S hogy valami jó hírrel is szolgáljunk: talán kevesebbért, mint a katalán jövőről dönteni hivatott referendum 8,9 millió eurós költségvetése.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!