Összeírás, összetartás

Gyakorta megeshet, hogy az életünk minden szeletét uraló digitális világban a kiskorúaknak kell „kézen fogva” vezetniük nagyszüleiket, hiszen a fiatalok szinte az anyatejjel együtt szívták magukba, miként kell könnyedén, biztos kézzel evezni a virtuális világ vizein. Ez a világ pedig számtalan csapdát, örvényt rejt, a hagyományos, „offline” környezethez szokott idősebbek pedig könnyűszerrel eltévedhetnek benne. Hasonlóképpen bolyonghatnak a lakossági összeírás most zajló, online részében is, amely az internetet gyakorlottabban használók számára sem pofonegyszerű.

A szakértők is arról számoltak be, hogy buktatókat rejt a május 15-ig tartó, úgynevezett önkitöltős szakasz, amikor a lakosoknak a digitális kérdőívekkel kell boldogulniuk. Üdvözlendő, hogy önkéntesek segítségét veszi igénybe a magyar érdekképviselet, és a fiatalokat is arra biztatják, csatlakozzanak a segítőkhöz: így minél pontosabban mutathatja ki a cenzus, mennyien is élünk még az országban. Az összlakosság – így a magyar kisebbség is – számos tényező miatt sajnos fogyatkozóban van. Fontos lenne, hogy minél pontosabban térképezhesse fel a népszámlálás, mennyien maradtunk, ezért kívánatos, hogy a lehető legtöbben pontosan, értékelhetően töltsék ki a kérdőívet.

E tekintetben példaértékű a háromszéki ifjúsági szervezetek kezdeményezése: bevonják a népszámlálás folyamatába az online világban otthonosan mozgó iskoláskorúakat, arra ösztönözve őket, hogy önkéntes alapon segítsék a nehezebben boldoguló idősebbeket, a nagyszülőket, rokonokat. A kezdeményezés egyébként továbbgondolandó, és túlmutat a lakossági összeírás célján, keretein. Olyan világban élünk ugyanis, amikor egyre inkább „nyílik az olló” a korban egymástól távol álló generációk között, egyre kevesebb az olyan terület, ahol az ifjú és idős nemzedékek értékrendje, elvárásrendszere, szokásrendje és gyakorlata közös nevezőre kerülhet. Ha egyszerűsítünk, ennek egyik oka, hogy míg az öregebbek még az offline, „való” világban szerezték tapasztalataikat, addig a mostani ifjak élményeinek, tájékozódási pontjainak tekintélyes része az online világhoz kapcsolódik.

Egyik korosztály sem tehet arról, hogy horizontja mennyire távol esik a másikétól. Mert hogy távol esik, az tény, amit el kell fogadni. Arról azonban mindkét nemzedék tehet, hogy megteremtse, ne hagyja eltűnni a közös nevezőket, megtalálja az egymáshoz vezető, egymást segítő utakat-módokat. És igenis tehetnek azért, hogy összetartsanak, ne engedjék el egymás kezét.