2013. január 29., 08:362013. január 29., 08:36
Amint keresetéből kiderül: a pokolfajzatok elsősorban az elektromos készülékeket zavarták, legfőképpen a televíziót, így keserítették meg a felperes életét. Az ügyészség azonban úgy döntött, nem emel vádat, így várhatóan elmarad a felelősségre vonás.
Bár szolidarizálok a megkárosítottal, az a véleményem, hogy a szóban forgó ügyvédnek a törvény embereként tudnia kellett volna, hogy nem nyerhet pert, hiszen az efféle beavatkozásokra vonatkozólag eleddig nem született kielégítően körültekintő jogi szabályozás. Emiatt nem tartanám rossz ötletnek, ha a jövőben felvállalná, hogy maga dolgozza ki a hiányzó törvényi hátteret annak EU által megadott rendje és módja szerint. Leszögezhetné például, hogy mely testület kompetens annak megállapítására, hogy az adott lakás ördögi megszállottsága milyen mértékű (ISO-szabvány kidolgozását feltétlenül javasolnám), illetve hogy miféle módszerek alkalmasak a sátáni fajzatok elűzésére.
Például ha mindössze egy-két mezei ördögfióka fészkelte be magát az ingatlanba, a kivitelezésre szerződő pópáknak kötelességük háromszor végigpermetezni a lakást szenteltvízbe mártott bazsalikomcsokorral, és elmondani hét miatyánkot. De ha valamelyik főördög veti meg patáját a lakásban, a felsoroltak mellett kötelező 40 percnyi kántálás, 9 keresztvetés és többnapos böjt is. Az ördögűzés gyakorlatba ültetése előtt javallott – megvalósíthatósági és műszaki tanulmányok körültekintő kidolgozása után – egy tenderfüzet összeállítása is, hiszen mindezek szükségesek egyrészt a beavatkozás szakszerűségének biztosításához, másrészt pedig sikertelenség esetén mindezen dokumentumok segíthetik a panaszosokat a kárpótlás kieszközlésében a fogyasztóvédelmi hatóságnál és a bíróságokon egyaránt. Tekintve a problémakör összetettségét, nem ígérkezik könnyűnek a felsorolt szabályok kidolgozása, egy dolog azonban valószínűsíthető: a rendszeres kemény munka stabilizálhatja ügyvédünk elmeállapotát, ami köztudottan az egyik leghathatósabb védelmet jelenti a pokolfajzatok állandó, aljas mesterkedésével szemben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok