2013. február 14., 08:512013. február 14., 08:51
A szálak időben sokéves múltba, személyekben pedig a jelek szerint azokhoz a marosvásárhelyi politikusokhoz vezetnek vissza, akik az 1989 óta eltelt időszakban mára már tulajdonképpen magánosították a marosvásárhelyi, tágabb értelemben véve a Maros megyei magyarság érdekképviseletét.
Kulcsszó itt az érdek, csak azt kellene valahogy eldönteni – elvileg legalábbis –, hogy mi hasznosabb a marosvásárhelyi magyarságnak: az, hogy a több mint két évtizede regnáló, Frunda György, Borbély László, Kelemen Attila nevével fémjelzett helyi magyar oligarchiát alkotók és az ahhoz közel állók fogyó tábora makacsul ragaszkodik hatalmához, és annak átörököltetéséhez; vagy az, hogy a szövetség helyi szervezetét alapjaiból újjáépítik, új emberekkel, új arcokkal, új agyakkal, új energiákkal, vélhetően szélesebb körű merítésből és ebből származó nagyobb jogosítvánnyal?
Az eltelt másfél évtized eredményei, a sorozatosan elveszített polgármester-választások, legutóbb Frunda szenátori mandátumának elvesztése az utóbbi utat tenné indokolttá, s ezt Kovács Péter szövetségi főtitkár is eléggé félreérthetetlenül jelezte korábban. Nem lehet eldönteni, hogy melyik szempont tábora nagyobb, csak az látszik az égből is minden kétséget kizáróan egyértelműnek, hogy a marosvásárhelyi magyarság elsöprően legnagyobb része akarva-akaratlanul kívül áll a dolgok igazításán – főleg, amikor el is lehetetlenítik számára a részvétel, a beleszólás lehetőségét.
Márpedig fényűzés a marosvásárhelyi negyvenezres magyarság körében pár száz fős legitimitással megelégedni, és nem ártana azokra is hallgatni és odafigyelni, akik Marosvásárhelyen valós, igazi tisztújítást és újjáépítést akarnak, olyant, amelyben mindenki részt vehet – ha már valóban számít minden magyar. S ha még meg lehet őket szólítani egyáltalán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok