2013. január 21., 21:312013. január 21., 21:31
Ökölcsapásszerűnek pedig azért titulálták a szóviccek által kiváltott agyi aktivitást, mert ezek megértéséhez mindkét agyfélteke egyidejű igénybevétele szükséges, ami akár sokkhatásként is leírható.
Ez egybecseng azzal, amit magam is gondolok a dologról, hisz szerintem egy-egy „fájdalmas” szójáték körülbelül úgy hat az ember elméjére, mintha a számítógépről ismert „reset” gombot nyomná meg valaki, hirtelen kizökkentve agyunkat a hétköznapi gondolatmenetek viszonylag nyugis folyamatából. Annak ellenére, hogy az effajta mókák során az ember gyakran jajdul fel, úgy vélem, nem feltétlenül ártalmas az ilyesmi, sőt felüdülést hoz a hétköznapok szürkeségébe, nem szokványos gondolkodási modellek igénybevételére serkentve agyunkat. Kisebbfajta elmetornaként hadd idézzek néhány agyamentséget egyik kedves barátomtól, Karesztől, a szóviccek – egyelőre koronázatlan – királyától, akinek társaságában nem ritkán olyan érzéssel ülünk, mintha egy komisz kölyköt látnánk a közvetlen közelünkben petárdával játszadozni. „Milyen állat a bdá? Valami olyasmi, mint a gnú.” „Milyen igével gyógyítja meg a mágus a magas növésű, süket szuahéli négert? Hosszú, fekete hallj!” „Mit csinál a szenvedő szövőember? Sző-nyeg.” „Mit csinál a vadászgató szövőember? Sző-lő.” „A nagyon intelligens kisgyerek hogyan szólítja meg az édesanyját, s egyszersmind kérdezi meg azt is, hogy finom-e az édesség? Édes a nyám?!” „Hogyan nevezik a csángók az arannyal befuttatott visszajárót? Rest aurant.” „Mi a hőemelkedés területi mértékegysége? Láz-ári.” (Lázári egy Szatmár megyei község.) „Mi az akácfa kiegészítő ellentétpárja? A siccfű.” „Két paraszt bácsi pálinkázás közben filozofál. Mé’, ki mentette meg az ílőüvilágot az özönvíztűl? Noé, mi?!” (Ezt Noémi nevű ismerősünk társaságában sütötte el.) „Mi a tökéletes katolikus úrvacsora? Borostyán.” (Latin neve Hedera helix – teszi hozzá.) És a kedvencem… „Hogyan nevezzük az egymellű óriást? Csöcslopsz.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok