2012. február 23., 09:422012. február 23., 09:42
Az értelmező szótár szerint a lobbizó „politikai súlyát, befolyását saját csoportja vagy megbízói érdekében használja fel, kilincsel, érdekcsoportjának toboroz”. Ez ugyan nagyjából azt jelenti, mint a „megveszteget” szavunk vagy a szintén idegen eredetű „korrupció”, utóbbiak viszont csúnya, elítélendő dolgok, így ha nem akarjuk bemártani azt, akiről épp szó van, a lobbit használjuk. Mert ha X. Y. politikusunk lobbizni megy az érdekünkben Bukarestbe (ahol köztudottan fejjel kell nyitni az ajtót, mert az ember két keze tele van ajándékokkal), az egy tiszteletre méltó dolog, melyért hálásnak kell lennünk. Ha viszont megvesztegetni menne, az elítélendő volna.
A másik illusztris példa a „pragmatikus” kifejezés, ami gyakorlatiast jelent, olyan embert, aki nem válogat az eszközökben, ha a kitűzött célja eléréséről van szó. Emiatt az összes a jellemtelen, ülepnyaló, felfelé nyaló, lefelé taposó törtetőt is lehet így nevezni. Ha pedig valakinek ettől feláll a szőr a hátán, annak a szakértők hamar el is magyarázzák, hogy tulajdonképpen egy maradi, buta, rugalmatlan ember, aki ha így folytatja, semmire sem viszi az életben.
Mivel az ilyen csúsztatások jellemző módon a legkényesebb közéleti témák kapcsán ütik fel a fejüket, az ember már nem is csodálkozik, hogy a román törvényekben a kóbor kutyák megölése „eutanáziaként” szerepel. Az eutanáziának ugyan van köze a halálhoz, de az értelmező szótár szerint a következőt jelenti pontosan: gyógyíthatatlan és szörnyű fájdalmaktól gyötört beteg halálba segítése a szenvedés elkerülésének céljából.
Ami, ugye, köszönő viszonyban sincs azzal, hogy fiatal állatokat megfognak és megmérgeznek vagy agyonvernek. Ennek van egy magyar verziója is, amire valószínűleg azért volt szükség, mert az „eutanázia” rettenetesen idétlenül hangzik magyarul, azt pedig senki sem állítja magáról szívesen, hogy az öldöklés mellett kardoskodik. A talált kifejezés az „altatás”. Ezt viszont még akkor sem tartom elfogadhatónak, ha figyelembe veszem, hogy régen az állatorvos lejárt altatók túladagolásával végzett egy-egy jószággal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok