2012. december 06., 09:452012. december 06., 09:45
Mert a KREK ugyebár még a Tőkés László püspöksége idején is legfeljebb addig ment el, hogy elsősorban részvételre, azon belül pedig lelkiismeret szerinti szavazásra buzdította a magyarságot; az MPP pedig éppenséggel nem az eltúlzott RMDSZ-közeliségéről volt híres éveken át, s akkor ugye, nagyon finoman fogalmaztam.
De mert a politika olyan, s mert az előzetes mérések szerint a parlamenti helyekért először induló Erdélyi Magyar Néppárt bejutása valószínűtlennek tűnik, miközben az RMDSZ bizonyosan folytathatja, hát a voksolás utáni időkre is fel kell készülni. Közérthetőbben: nem kizárt, hogy létrejöttek már a nyilvánosság előtt egyelőre ismeretlen meg- és kiegyezések, nos ezért a helyenként egyenesen pálfordulásokra utaló, meglepő állásfoglalások.
Az előzetes mérések a ma is kormányzó szociálliberális szövetség hatvanszázalékos győzelmét jósolják, az RMDSZ ezekben a napokban a negyedik legtámogatottabb alakulat. Lehet, hogy – az alkotmány elavult részeinek módosításához szükséges kétharmad tekintetében – éppen a magyar képviselet válik a mérleg nyelvévé, lehet, hogy mégsem.
Lehet, hogy az USL várható győzelme kevésbé ösztönző a román választók körében, s akkor mi, magyarok nagyo(bba)t nyerhetünk, lehet, hogy mégsem. Ilyen körülmények között mit tegyen a romániai magyar? Egyetlen dolgot nem tehet: hogy eltunyul. Hogy lemond. Hogy önmagát megadva hátat fordít annak a közéletnek, amelynek a politika csak egy szelete, de amely politika nem a politikusoké, hanem mindannyiunké. Mert a romániai magyar politikai berkekben eddig történtekért mi, egyszerű választók és újságírók is felelősek vagyunk. S ami ezután jön, azért is.
A kérdés csupán az, hogy – bár sokszor és sokan megesküdtünk rá: többé nem tesszük – képesek leszünk-e lenyelni a békát. Legyen ez akár intő jel. Azoknak is, akik hétfőtől bennünket képviselnek.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.