Népboldogítás éjszaka, mint a tolvajok

Mint ismeretes, az államtitkár úgy adott ki rendeletet a karantén elrendelése feltételeinek módosításáról, hogy kormányzati források szerint a miniszterelnököt nem is értesítette róla, így kormányfői jóváhagyás nélkül született meg a határozat. Egy miniszterelnök természetesen nem tűrheti el, hogy egy alárendeltje ilyen szinten semmibe vegye a hierarchiát. Ha ugyanis eltűrné, akkor egyszerre bizonyítaná gyengeségét és alkalmatlanságát a tisztségre.

Nem kevésbé jogos Voiculescu miniszter leváltása sem. Persze lehet, hogy a mostani incidens ürügynek sem volt rossz a korábbi balfogások és konfliktusok után, de az már önmagában is elegendő ahhoz, hogy egy tárcavezetőnek vennie kelljen a kalapját. Ha nem tudott Moldovan akciójáról, akkor azért, hiszen mégis milyen miniszter az, akin csak így túlléphet egy beosztottja egy ilyen fontos kérdésben?

Ha viszont tudott – és természetesen ezt tartjuk a valószínűbb forgatókönyvnek –, akkor azért, hiszen ő maga falazott ahhoz, hogy a miniszterelnök és a koalíciós partnerek megkerülésével jelenjen meg a rendelet a Hivatalos Közlönyben. Bár a Voiculescut a kormányba küldő USR–PLUS-pártszövetség most csapkod, mint hal a szatyorban, és még a koalícióból való kilépést is meglebegtette, illetve a kormányfő távozását követeli, a helyzet az, hogy a jóhiszeműségük bizonyítékaként nekik maguknak kellett volna a gerillaakció miatt legalább a Moldovan visszahívását kezdeményezniük. Ehelyett úgy viselkednek, mintha ők lennének a koalíció vezető ereje, és zsarolással próbálják védeni a védhetetlent.

Amúgy akár még el is hisszük, hogy a civilben orvos Moldovan szakmai szempontok alapján ragaszkodott a karanténszabályok szigorításához, csak hát egy demokráciában, illetve egy demokratikusan megválasztott koalíciós kormányban nem ez az eljárás. Ez ugyanis teljes mértékben egyenértékű azzal, ahogy anno az USR–PLUS legfőbb ellenségének kikiáltott szociáldemokrata kormány járt el: ahogy a PSD az igazságügyi törvényekkel kapcsolatos rendeletet, ugyanúgy, „éjszaka, mint a tolvajok” akarta az USR–PLUS-os vezetésű tárca államtitkára keresztülverni a módosítást. Márpedig az nem kicsit csorbítja egy pártszövetség hitelét, ha ugyanúgy jár el, mint a sokat és amúgy joggal bírált ellenfél.

Ez a gesztus amúgy ismét csak kirívó példája a „nyugatosság” és a „szakértőiség” jelszavai mögé bújó gőgre, amellyel minden áron le akarják nyomni a társadalom torkán világmegváltónak gondolt ötleteiket. Igazi, aufklérista magatartás ez, amolyan „akkor is boldoggá teszlek, ha belegebedsz” attitűd. És ez még akkor is így van, ha Voiculescu tényleg komolyan gondolta, hogy nekimegy az egészségügyi rendszerben kiépült korrupt, urambátyám viszonyokon alapuló rendszernek. A jelek szerint hiába a külföldi diploma és a nagy arc, ez a mellény túl nagynak bizonyult számára.

Az USR–PLUS pedig ennek ellenére még a kormányválság kirobbantását is bevállalta a védelmében, ami nem vall túl felelős magatartásra. Nem mintha amúgy Cîțu vagy a többi kormánytag teljesítménye makulátlan lenne. Egyrészt elmulasztották az intenzív terápiás ágyak számának növelését. Másrészt a jelenleg legfontosabb projekt, az emberéletek megmentését és a normalitáshoz való minél hamarabbi visszatérést szavatoló oltási kampány nemigen akar felgyorsulni, és egyelőre úgy tűnik, hiába érkezik a következő hetekben egyre több oltás, amint a jelenleg várólistás jelentkezők megkapják a vakcinát, az újabb jelentkezők száma már nem növekszik olyan ütemben, mint a kampány elején. Ilyen körülmények között a kormányfő még mindig ragaszkodik ahhoz, hogy Romániában nem biztosítanak kedvezményeket a már beoltottaknak, pedig annak a lehetővé tétele, hogy a már immunizált polgárok szabadabban utazhassanak, üdülhessenek, vásárolhassanak vagy járhassanak vendéglátóhelyekre, vélhetően jelentős mértékben növelné az oltakozási kedvet.

Cîțu ennek ellenére sem enged a rosszul értelmezett „diszkriminácómentességből”, amivel nem csupán a saját és kormánya esélyeit rontja a kitűzött cél, tízmillió ember nyár végéig történő beoltása elérésére, de az emberek életét is tovább nehezíti, és a türelmüket is próbára teszi.

Igaz, az egészségügyi miniszter menesztésével erről most egy időre minden bizonnyal sikerrel terelte el a figyelmet.