Valami van, de nem az igazi – így jellemezhető az a közigazgatás átszervezésére vonatkozó tervezet, amelyet sajtóértesülések szerint a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) dolgozott ki a hétvégén.
2013. szeptember 01., 18:452013. szeptember 01., 18:45
2013. szeptember 01., 19:092013. szeptember 01., 19:09
Mert igaz ugyan, hogy a jelenlegi nyolc fejlesztési régió helyett tízzel számol, de érdemben nem sokkal jobb, mint ha az eredeti terveknek megfelelően a nyolc fejlesztési régió kapna közigazgatási hatásköröket.
Az új tervezet már csak azért is bírálandó, mert nem következetes. Az, hogy a PSD javaslata szerint önálló dobrudzsai régió jönne létre, örvendetes, éppen ezért érthetetlen, hogy miért kellene egyben hagyni a partiumi megyéket Kolozzsal és Beszterce-Naszóddal összezáró Északnyugati régiót, amely túl nagy, és sem a földrajzi, sem a gazdasági, sem a történelmi, sem a kulturális hagyományokat nem veszi figyelembe.
Nem sokkal kerülne jobb helyzetbe a Székelyföld se, ha valóban a szociáldemokraták által most javasolt felosztás valósulna meg. Igaz ugyan, hogy a három székely megyét nem választanák el egymástól, és „megszabadulnának\" Fehér és Szeben megyétől, de – Dobrudzsával ellentétben – nem alkothatnának önálló régiót, ugyanakkor az, hogy Brassóval kerülnének egy közigazgatási egységbe, továbbra is akadálya lehet a székelyföldi térség fejlődésének. Brassó ugyanis már ma is elszívja a térségbe irányuló erőforrások jelentős részét, és ez még inkább így lenne, ha régiószékhelyi minőségben kerülne Hargita, Kovászna és Maros megye fölé.
A mostani tervezetben foglalt módosítások kapcsán látható, hogy azokat nem az új régiók hatékony működésének biztosítása motiválta, hanem a politikai érdekek. Az önálló, Konstanca központú Dobrudzsa régió a PSD helyi kiskirálya, Radu Mazăre konstancai polgármester számára lenne saját „játszótér\", míg a Közép-régiót azért kellene fölosztani, hogy a PSD-vel koalícióban kormányzó Nemzeti Liberális Pártba nemrég beiratkozott nagyszebeni polgármester, Klaus Johannis is elégedett legyen, hogy városa régióközpont, ő pedig esetleg „régióelnök\" lehet.
Mindezek fényében elmondható, hogy a PSD-s javaslat – főleg magyar szempontból – érdemi változást nem hoz, a történelmi régiók kialakításának lehetőségét diszkriminatívan alkalmazza, ezért elfogadhatatlan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!