Műveletlen Románia

Az oktatás reformját (zárójelben: meg sem lehetne számlálni, az elmúlt évtizedekben hányszor, hányféle megközelítésben emlegették, tűzték zászlajukra, lobogtatták a politikusok és szakmabeliek az elcsépelt fogalmat) célzó, nagy lélegzetűnek nevezett elképzelést a hírek szerint most már „meg is valósítják”. Az államelnök vezényletével a napokban zajlanak Bukarestben az „érdeminek” titulált egyeztetések, amiknek eredményeképpen majd „megjavul” a tanügy, „az oktatás alkalmazkodni fog a jövő kihívásaihoz”, jön az „igazi oktatási reform”, lefektetik a „stratégiai alapelveket” és a többi.

Ha naivak vagyunk, elhisszük, hogy belátható időn belül sok minden érezhetően, alaposan megváltozik pozitív irányban, hiszen az országos helyreállítási tervben 4 milliárd euró van előirányozva az oktatásra, a politikusok és szakmabeliek pedig azt ígérik, hatékonyan feltárják a rendszer hiányosságait, felmérik a vele szemben támasztott társadalmi követelményeket, konzultálnak, agyalnak, terveznek, átalakítanak. Ha a megszámlálhatatlan, a tanügyre vonatkozó üres ígérgetés és hamvába holt próbálkozás után még hitelt adunk a nagy dobra vert projektnek, akkor esetleg reménykedhetünk, hogy majd egy szép napon arra ébredünk: mit ad Isten, jól működik a romániai oktatás gépezete. Ha azonban két lábbal a földön maradunk, belátható: sajnos sok víznek kell még lefolynia a Dunán, amíg érezhetően jobb irányba haladnak a dolgok.

Egyelőre a jelenlegi helyzet az, hogy bár a képességvizsga és az érettségi eredményei azt mutatják, idén paraszthajszállal jobban teljesítettek a diákok, mint korábban, hátradőlni korántsem lehet. Merthogy az igazi reform még nem dübörög, a diákok tekintélyes része funkcionális analfabéta, az iskolatáska nem lett könnyebb, a tanintézetek infrastruktúrája finoman szólva is fejleszthető. És ami szintén nem mellékes: a kisebbségi nyelven tanuló gyerekek számára kidolgozott román nyelv- és irodalomtanterven és a követelményeken is bőven van még mit finomítani, akárcsak a pedagógusképzésen. És még mennyi mindenen!

A reformhoz tartozna az is, hogy iskolai keretek közt részesüljenek a diákok szexuális és egészségügyi felvilágosításban – de erre is várni kell még. És a rendszer tökéletlenségéről tanúskodik az is, ami a minap történt: a jelek szerint Romániában még mindig lazán előfordulhat, hogy az óvás benyújtását követően a kisérettségin elért jegy varázsütésre 3-asról 8-asra emelkedik.

Mérsékelt kíváncsisággal várjuk, hogy a Művelt Románia projektről a napokban milyen további konkrétumokat fognak elárulni a fontos főbizottságokban tanácskozó illetékesek. Csak reménykedni lehet, de azt erőteljesen: hátha a több ezer órányi szakértői és politikusi agyalásnak lesz is kézzelfogható, a pórnép (értsük most ez alatt a diákságot, valamint a szülő- és pedagógustársadalmat) számára is érdemben érezhető eredménye. Amíg ez meg nem történik, addig a Művelt Románia csak üres szlogen marad, és magunkban pontosan tudjuk: egyelőre műveletlen.