Mit vett el, mit adott a távoktatás

Már a járványidőszak alatt napvilágot láttak rövid távú felmérések, amelyek arra mutattak rá, hogy általános iskolások körében a távoktatásnak helyenként nagyjából olyan volt a hatása, mintha ebben az időben szinte teljesen kimaradtak volna a gyerekek az iskolából. Általános képességeik is romlottak, és még nagyobb volt a visszaesés a konkrét tananyagot ellenőrző kérdéseknél.

Többféle szempontból összegezték már, hogy az online időszaknak milyen hozadékai voltak, és érezhetőek ma is tanulmányi előmenetel szempontjából, azt is vizsgálták, mitől függött a lemaradás mértéke. Romániában például sok múlt a diákok családi, anyagi hátterén, azon, hogy állt-e rendelkezésükre számítógép, internet-hozzáférés, nyugodt családi légkör a tanulásra. Hiszen ne felejtsük el, voltak időszakok, amikor a család minden tagja a négy fal közé kényszerült, és bizony nem mindenhol haladhatott zavartalanul, egy időben a munka, a tanulás. Más kérdés, hogy amikor tanulmányi eredményeket mérnek fel, akkor a kutatásból nem derülnek ki olyan szempontok, amiket pedig szintén lényeges változásokként élhettek meg, tapasztalhattak az érintettek. Például nem mérhető számokban, milyen árnyalt, szerteágazó lelki hozadékai voltak annak, hogy nemcsak az oktatás szorult online térbe, de a diákok társas kapcsolatainak ápolása is.

Elhatalmasodott a bizonytalanság és fenyegetettség érzése a diákokon is, sokan kezdtek szorongani, depressziós tüneteket is produkáltak. És a tanulmányi eredményeket felmérő kutatásokból az sem derül ki – pedig lényeges összetevő –, hogy a gyerekek motivációja miként változott a távoktatás hatására, sőt, hogy egyáltalán, milyen lelki, szellemi, szociális, világlátásbeli tényezők határozzák meg a tanulásra ösztönző erőket.

Summa summarum, nem vitás, hogy több negatív hozadéka volt a távtanításnak, mint pozitív – bár utólag üdvözlendő következményekről is számoltak be pedagógusok, ilyen volt például, hogy bevitték a gyakorlatba az egyre elkerülhetetlenebb digitális tartalmakat.

Sok mindent vett el, de sok mindent adott is az online tanítás. Romániában például segített tisztábban látni: erőteljesen rávilágított a tanügy rendszerszintű hibáira, amelyeket nemhogy 8 hónap, de 8 év alatt sem lehetne megfelelően korrigálni. Legalábbis a hazai körülmények között, amelyek minden jel szerint továbbra is fennállnak.