2011. február 15., 10:142011. február 15., 10:14
És értelemszerűen a várható újabb drágulást, amely egyenes következménye annak, hogy az 1989. decemberi rendszerváltozás óta agrárreform címén minden megtörtént már Romániában, csak a gazdáknak és a termelőknek vállalkozói kedvet derítő és a piacon esélyt teremtő, ösztönző intézkedés nem.
Tabără mentségére legyen mondva, nem ő az egyedüli felelős a manapság (is) tapasztalható helyzetért, hanem az 1989 utáni mindenkori kormányok és ágazatvezető miniszterek mindegyike. És a magángazdaságokat, az önálló vállalkozásokat és vállalkozói kedvet a kollektivizálás csírájában bukott ügyéért tűzzel-vassal szétverő 1989 előtti kormányok és ágazatvezető miniszterek, illetve párttitkárok és aktivisták mindegyike. Mert valamennyiük munkája hatott oda, hogy a valamikor Európa gabonásaként emlegetett Románia ma jóval olcsóbban adja el a külföldi piacról a mindennapi betevőhöz szükséges gabonát, mint amennyiért – tartalékai fogytán – onnan behozza azt. S ez csak egy a sok rossz következmény sorában. Egyrészt. Másrészt azért is felelősség terheli az illetékeseket, mert piacgazdaság ide vagy oda, nem jöttek létre, vagy ha igen, nem működnek azok az eszközök, amelyek védenék a belföldi őstermelőket a náluk jelentősen előnyösebb helyzetben levő külföldiekkel szemben, ahhoz, hogy ugyanazon a belföldi piacon nagyjából ugyanolyan eséllyel szálljanak versenybe a vásárolók kegyéért, azaz zsebéért.
Ezzel magyarázható, hogy az alacsony árak jóvoltából óriási népszerűségnek örvendő nagyáruházakban a belföldi portéka többnyire háttérbe szorul. Valamicske halvány reménysugár azért mégiscsak dereng, hiszen az alsóházban törvénytervezet készült arról, hogy a piaci forgalom elsöprően nagy részét bonyolító szupermarketeket arra kényszerítsék: legalább tízszázaléknyi belföldi portékát legyenek kötelesek forgalmazni. Emellett talán magunk is segíthetünk valamelyest, hogy a mindennapiból a miénkfélét vegyük.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.