2010. december 02., 10:372010. december 02., 10:37
Azt is nyilvánvalóvá tették, a Concefa mind árban, mind időben elszámította magát: az általa ajánlott 380 ezer eurós ár is, az egyéves restaurálási idő is irreálisan kevés. Már akkor kijelentették, tisztességes munka esetén egyik sem tartható. Az óvásokat azonban elutasították az illetékes hatóságok, a Concefa tehát nyeregben maradt. 19 hónappal a vitatott eredményhirdetés után immár a tények is igazolják, hogy nem beszéltek mellé a szakértők.
Az pedig szerencsés fejleménynek tekintendő, hogy úgy tűnik, csak a határidőben és az árban mutatkoztak meg a számítási hibák. A szoborcsoport szebb, mint amilyennek valaha is láthattuk. Az is hozzáteendő azonban, hogy nagy baj is lenne, ha egy efféle munkában már most megmutatkoznának a hibák. Ha vannak is ilyenek, ezeket az évek, évtizedek hozzák majd elő. Most csak az állapítható meg, hogy a restaurálás másfélszer annyiba került, mint amennyiért a Concefa elnyerte a munkát, és másfélszer annyi időt vett igénybe, mint amennyi a szerződésben szerepelt. Azok a pályázók adtak tehát reális ajánlatot, amelyeket a légből kapott számaival legyőzött a nagyszebeni cég.
Ezzel pedig el is érkeztünk a hazai közbeszerzések világába. Mátyás, az igazságos immár a korrupciógyanús közbeszerzések állatorvosi lovát üli meg a Fadrusz János által mintázott délceg pózban. E ló azt tanúsítja, hogyan lehet némi politikai hátszéllel pályázatot nyerni ma Romániában. Ehhez pedig elégséges, ha egy cég jó kapcsolatokat ápol azokkal, akik a pénzt kezelik.
Ez a biztosíték ugyanis arra, hogy nem marad annyival, amennyiért elnyerte a munkát, hogy a szerződés mellé további összegekről szóló kiegészítő jegyzőkönyveket csatolnak. Ez a garancia, hogy elfogadják majd az ürügyeket, amelyekkel a pótlást alátámasztják. Az igazság tehát máshol keresendő. Ha a kolozsvári bírót egykor daliásan megleckéztető Mátyás ezt látná, alighanem azt mondaná: én nem ilyen lovat akartam.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.