Rostás Szabolcs
2022. szeptember 20., 09:192022. szeptember 20., 09:19
Mintha darázs csípte volna, úgy reagálta le a román kormány – hozzá hasonlóan pedig a bukaresti megmondóemberek többsége – az egykor többek között a bukaresti külügyminisztériumot irányító Andrei Marga Ukrajna feldarabolásának szükségességéről tett kijelentéseit. A jelenlegi, vele együtt pedig a mindenkori román hatalom számára többszörösen is kényes kérdést feszegetett a kolozsvári BBTE egykori rektora, amikor kerek-perec kimondta: Ukrajna egy mesterségesen összetákolt állam, „természetellenes” határokkal, az Oroszország által február végén kirobbantott háború lehetséges végkimenetele pedig az, hogy Ukrajna területeket ad át szomszédainak. Köztük Magyarországnak, Romániának, Lengyelországnak és Oroszországnak.
A bukaresti külügyminisztérium mindenekelőtt azért hördült fel Marga szavain, mert azok homlokegyenest ellentétesek a háborúval kapcsolatos hivatalos román állásponttal, miszerint Ukrajna területi integritása szent és sérthetetlen, az oroszoknak pedig nem csupán a február óta elfoglalt kelet-ukrajnai területekről, hanem a 2014-ben annektált Krím félszigetről is ki kell vonulniuk. Rendkívül érzékenyen érinti Romániát az északi szomszédja feldarabolását vizionáló Marga személye, aki soha nem számított ugyan csúcspolitikusnak, viszont mégis csak egy Herder-díjas filozófusról, egyetemi oktatóról van szó, aki betöltötte az oktatási miniszteri tisztséget is, no és persze addig irányította a Babeș–Bolyai Tudományegyetemet (rektorként, majd amikor a törvény már nem tette lehetővé, az akadémiai tanács elnökeként), ameddig jólesett neki. És akinek mandátuma idején azt is elnézte a román hatalom, hogy minden eszközt, a kezdeményezők eltávolítását is bevetve elfojtotta az önálló állami magyar egyetem, illetve a BBTE-n különálló magyar karok létrehozását célzó törekvéseket.
No és persze nem mellékes az sem, hogy az országhatárok módosításáról, történelmi revízióról beszélni Románia esetében olyan, mint akasztott ember házában kötelet emlegetni. Nem véletlen, hogy sokan – köztük Cristian Unteanu publicista az Adevărul napilap hasábjain – egyenesen Románia feldarabolásának veszélyeire figyelmeztetnek Marga „elképesztő, Putyin tételein alapuló” állásfoglalása nyomán, feltéve a költői kérdést: mi történik majd, ha ezzel az analógiával Románia „szomszédai” Erdélyt akarják majd visszacsatolni? Persze elítélte Marga kijelentéseit Kijev is, sőt, Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója odáig ment, hogy felvetette a volt román miniszter büntetőjogi felelősségre vonásának szükségességét „egy állam integritása és szuverenitása áthágásáért”.
Tulajdonképpen ezen a ponton vált igazán tanulságossá a Marga-féle eszmefuttatás gerjesztette botrány, elsősorban az úton-útfélen irredentizmussal, revíziós igényekkel, az Erdély visszacsatolását célzó törekvésekkel vádolt magyarok számára. Akadnak ugyanis román politikusok, véleményformálók, újságírók, akik nem értenek ugyan egyet a nyugdíjas rektor, exminiszter kijelentéseivel, viszont a véleményszabadság lábbal tiprásaként tekintenek a Margára zúdított össztűzre, azt a kijevi felvetést pedig egyenesen botrányosnak, az európai értékekkel ellentétesnek nevezik, miszerint valakit bíróság elé kellene állítani az álláspontjáért, még ha egy ország felosztásáról is szól.
Lám-lám, így nyernek új értelmet az irredentizmusról, revízióról Romániában megfogalmazott vádak, amelyekkel annyiszor szembesültünk az elmúlt évtizedekben.
Kiderül ugyanis, hogy nem követ el törvénysértést, aki Magyarország feldarabolását igazságtalannak, a trianoni határokat „természetellenesnek” nevezi. Sőt egyúttal bebizonyosodik, amit eddig is tudtunk, mégpedig hogy Klaus Iohannis államfő minden alap nélkül fosztotta meg Tőkés Lászlót a Románia Csillaga Érdemrend lovagkeresztjétől az EMNT elnöke részéről 2013-ban elhangzott felvetéséért, miszerint Magyarországnak „védhatalmi” szerepet kellene vállalnia Erdély érdekében. Arról nem is beszélve, hogy ha már revízió, akkor az ég adta világon semmiféle különbség nincs Kárpátalja és Erdély történelmi hovatartozása között, függetlenül attól, hogy a Bukarest által persona non gratává nyilvánított Herder-díjas kolozsvári professzor csak bizonyos határokat nevezett természetellenesnek, illetve csak egyes régiókat visszacsatolandónak. És még úgy is, hogy a határok újrahúzogatásának valóban nincs realitása.
Rostás Szabolcs
Székelyföld önrendelkezése napjának „megünneplése”, majd egy bukaresti parlamenti felszólalásra érkezett szokásos hőzöngés apropóján rövid időre a figyelem középpontjába került a területi autonómia kérdése.
Balogh Levente
Nincs miért szépíteni: az alkotmánybíróság ítéletével, amellyel megsemmisítette a bírák és ügyészek különleges nyugdíjait módosító törvényt, tovább erodálta a román jogállamisági intézményekbe vetett, még meglévő bizalmat.
Balogh Levente
Bár a budapesti Ukrajna-csúcs időpontja bizonytalan, azért kijelenthető: a közkeletű vélekedéssel ellentétben a jelek szerint a hála mégiscsak politikai kategória – legalábbis Donald Trump akként tekinti Orbán Viktor magyar kormányfővel való viszonyában.
Páva Adorján
Kedvenc és gyűlölt politikusaink egyaránt hősiesen megvédték a nagyi lekvárját: rettenthetetlenül, még az adócsalóknak járó hivatali megbélyegzést is bátran felvállalva, jól kifotózkodták magukat a család ízléses éléskamrájában.
Balogh Levente
A magyar kormány és az RMDSZ közötti viszony szoros, kölcsönös előnyökön alapul, míg a magyar és a román kapcsolatok normalizálása még várat magára – ez vonható le tanulságként az RMDSZ múlt pénteki kongresszusán történtekből.
Rostás Szabolcs
Sok mindent elárul a romániai és magyarországi nyilvánosság „témaérzékenységéről”, hogy milyen irányba tolódott el az RMDSZ 17. kongresszusával kapcsolatos közbeszéd, kommentáradat.
Balogh Levente
Nem könnyű Ukrajna EU-csatlakozásának realitását mérlegelni, hiszen a kérdést azon objektív mutatókon túlmenően, hogy politikailag és gazdaságilag mennyire felkészült az ország, a háború mellett magyar–ukrán konfliktus is beárnyékolja.
1 hozzászólás