Kiss Judit
2021. augusztus 31., 10:572021. augusztus 31., 10:57
Elöregedés és megfogyatkozás – régóta ezekkel a negatív tartalmú igékkel jellemezhető a hazai népesség arányának alakulása. Nem számít már újdonságnak a hír, hogy jottányit sem fiatalodik Románia lakossága, sőt ellenkezőleg: egyre több az idős ember, ezzel egy időben pedig az elvándorlás mértéke sem látszik csökkenni.
Minden évben hasonló irányú statisztikák látnak napvilágot, az ország természetes népszaporulata majdnem 30 éve került negatív tartományba, azóta egyre súlyosbodik a népességfogyás, a szakemberek pedig a mutatók további romlására számítanak.
Az állandó lakosság a rendszerváltozáskor még több mint 22 millió volt, ma pedig alig haladja meg a 19 milliót. És amikor plasztikusan megfogalmazzák a fogyás mértékét, az elgondolkodtató megközelítés úgy fest, hogy tavaly óta hozzávetőlegesen egy Marosvásárhely méretű településsel fogyott a népesség.
Az, hogy egész Európa gyors ütemben öregszik, nagyívű és úgy tűnik, nehezen megállítható folyamat, ami bizony Romániára is érvényes. Ahogy sajnálatos módon abban sincsen újdonság, hogy mennyien fognak vándorbotot és indulnak más országokba. Talán nem is kell föltétlenül arra várni, hogy a statisztikai intézetek időről időre számszerű bejelentéseket tegyenek, elég körülnéznünk saját környezetünkben, és kiderül: pontosan érzékelhető a jelenség. Tegye fel a kezét, akinek nincsenek a rokonságában, baráti, ismeretségi körében olyan fiatalok, akik külföldön keresnek boldogulást. Dániában kamiont vezetnek, Svédországban rakodómunkásként, Angliában orvosként keresik a kenyerüket, esetenként ott nevelik a gyereküket, ott fizetik az idegen bébiszittert. És hogy belátható időn belül haza szándékoznak-e térni, jó kérdés.
Közben itthon egyre inkább elnéptelenednek a falvak, egyre több az idős, elmagányosodó ember. Tegye fel a kezét az is, akinek nincsenek magára hagyott, aktív családi élet nélkül maradó idős rokonai. Öregek, akik haszontalannak érzik magukat a társadalomban, a mikro- és makroközösségekben. Hiszen manapság szinte már csak a néprajzi leírásokban lelhető fel az a családmodell, amely szerint közös háztartásban éltek az öregek, középkorúak, fiatalok, gyerekek, ahol az időseket nem tekintették „hasznavehetetlennek”, mert segítettek a gyereknevelésben is, tanácsaiknak, továbbadott élettapasztalatuknak értéke volt. Szükség volt rájuk.
Úgy tűnik, a szétszóródó, szétforgácsolódó, összetartás és számarány szempontjából is megfogyatkozó emberi közösségek ideje következett el, ahol idegenbe kényszerül szakadni a fiatal, és magányra ítéltetik az öreg. És ahol évente egy Marosvásárhely méretű várossal lesz néptelenebb egy ország.
Balogh Levente
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rostás Szabolcs
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Makkay József
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Balogh Levente
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Rostás Szabolcs
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Balogh Levente
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
Balogh Levente
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
szóljon hozzá!