2010. november 11., 10:352010. november 11., 10:35
Akármelyik tévécsatornára kapcsolok, színes magazint veszek a kezembe, akármilyen könyvesboltba térek be, mindenhonnan dől az ezó. Egész iparágak épülnek rá, és úgy tűnik, a média fölött is átvette a hatalmat. A szöveg első mondata például nem más, mint az egyik magyarországi tévéadó kora délutáni műsorának címe. Fantasztikus egyébként, érdemes belekukkantani, de csak rövid időre, nehogy túl sok agysejtet veszítsünk.
De ez még az enyhébbik eset. Sokkal durvább, amikor az esti híradóból köszön vissza az ezó. Azóta sem sikerült túltennem magam a híren, amely a legutóbbi elnökválasztáskor járta be Romániát: a két fő ellenjelöltnek ugyanaz volt az ezotérikus tanácsadója. Ebből már az is egyértelmű, hogy nem véletlenül hordtak lila nyakkendőt a kampány alatt, és az is az ördögi erők munkája, hogy egyikük jócskán alulmaradt a tévében élőben közvetített vitában. Persze ki vagyok én, hogy a szellemi sötétség megnyilatkozásaként könyveljem el a jelenséget?
Elvégre éppúgy, mint a hókuszpókusz hatásosságára, a hatástalanságára sincs kézzelfogható bizonyítékom (a józan eszemen kívül, de ez nem sokat nyom a latba). Javaslom tehát, ha már ilyen nyíltan hívják segítségül a titokzatos hatalmakat választott (választotta a fene) vezetőink, kezdjenek legalább valami hasznoshoz vele! Ott van például a soha meg nem épülő autópálya – lehet, hogy az építőmunkások védőöltözékét lilára kellene cserélni! Vagy ott a tanügyi törvény: megkérdezhetnék a kristálygömböt, miért is nem tetszik a szenátusnak, aztán teliholdkor elégetni a kisebbségekről szóló fejezetet (persze csak a másolatát), és közben az ellenzék nevét zsolozsmázni.
A Nemzetközi Valutaalaphoz egyenesen a legjobb asztrológust kellene elküldeni, győzné meg már őket végre tudományos módszerekkel: nem lesz olyan jó, ha éhínségben kihal a fél ország. A nyugdíjasok mindegyikéhez saját kártyajóst lehetne kirendelni, sakkozza ki nekik, elkölthetnek-e aznap három lejt kenyérre, vagy már nem jut. Nos, ha bármelyik illetékes az Ezo magazin helyett ma a Krónikát olvassa, és felvetéseim felkeltették az érdeklődését, üzenem neki: számos ötletem van még, potom áron eladom őket, de csak akkor működnek, ha éjfélkor fekete gyertyát gyújt az útkereszteződésben, és elátkozza a napot, amikor jelöltette magát.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.