2012. január 26., 07:082012. január 26., 07:08
Összevont választások esetén ugyanis előfordulhat, hogy a helyi tematika, a helyi jellegzetességek és szempontok elsikkadnak az országosak felett, vagy éppen elnyomják, háttérbe szorítják azokat, s a tétel természetesen fordítva is érvényes. Az alkotmánybíróság ítéletének másik fontos vonása éppen azt a Boc-kormányt érinti, amely 2011-ben felelősségvállalással vitte keresztül az összevont választásokról rendelkező törvényt. Nem oktalan tehát az ellenzék okfejtése, miszerint a kormány egy alkotmányellenes törvényért vállalt felelősséget. Ez a tényállás még inkább nehéz helyzetbe hozza a mostani tüntetéssorozat által amúgy is ostromlott kormányt. Még akkor is, ha érthetőnek és indokoltnak tűnt a kabinet ama korábbi okfejtése, miszerint összevont választások révén húszmillió eurónyi összeget lehetett volna megspórolni. És miszerint a helyhatósági voksolásokon általában tapasztalt magasabb részvételi arány a leendő parlamenti képviseletnek is nagyobb legitimitást adott volna; ami egyértelműen jelzi, hogy a választóknak a parlament iránti bizalma alaposan megcsappant, sőt a felháborodás s a közundor a tetőpontján jár. Úgyhogy e két szempontot nézve, az alkotmánybíróság döntése nem is olyan rossz.
A taláros testület ítélete kimondottan magyar szempontból is hatásosnak mutatkozik. Hiszen a romániai magyar politikai porond mindhárom alakulata még a parlamenti választások előtt megmérkőzhet a helyhatóságin, kialakítva azokat az erőviszonyokat, amelyek ismeretében a leendő parlamenti választásokra s a parlamenti jelenlétre való tekintettel a szereplők leülni és megegyezni kötelesek. Mert abban mindenki – az ábécé sorrendjét tiszteletben tartva: Erdélyi Magyar Néppárt, Magyar Polgári Párt, Romániai Magyar Demokrata Szövetség és választó – nyugodt lehet: külön járva Romániában nem lesz magyar parlamenti képviselet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok