Kormányválság. Mi más?

Az államfői álmokat dédelgető Dacian Cioloș védőszárnyai alatt tevékenykedő Vlad Voiculescu nemcsak a közvéleménnyel és az orvostársadalommal tartotta fölöslegesnek a kommunikációt, hanem a kormányfővel is. Még formailag sem törekedett arra, hogy egyeztesse az egészségügyi tárcát érintő elképzeléseit Cîţuval. Nem a kórházakban történt tragédiák vezettek Voiculescu bukásához, azokat csak az ellenzék használta érvként. Az igazi ok a miniszterelnök semmibevétele volt. Ezt elégelte meg most Florin Cîţu, aki vélhetően a „fő főnök” Iohannis biztatására is váltott keményre, s ezzel bejelentkezett a PNL elnöki posztjára az ősszel esedékes kongresszus előtt.

Az ügy persze ennél jóval összetettebb. A PNL és az USR–PLUS gyakorlatilag ugyanazon a szavazótáboron osztozik, rivalizálásuk a koalíció megalakulásának első napjától borítékolható volt. Nem véletlen annak a nyilvánvalóan irányított médiahadjáratnak az elindítása sem, amellyel a nemzeti liberálisokhoz közel álló sajtó hisztérikus karaktergyilkosságba kezdett Voiculescu ellen. Egy ilyen harc nem az ördögtől való a politikában. De jobb helyeken ennek megvannak a keretei, korlátai. Amikor például az ellenzék őrjöngve követeli egy miniszter távozását, akkor a kormánykoalíció átmenetileg összezár. Bukarestben viszont azon nyomban politikai válság, bizonytalanság, kiszámíthatatlanság kerekedik.

Nem vitás, hogy Voiculescu leváltásával átmenetileg az USR kapott méretes pofont. Ugyanakkor válaszlépésként Cîţu lecserélését követelni egyenlő a tudatos káoszteremtéssel. A miniszterelnök lemondása, egy ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány esetleges sikere nemcsak a kormányfő, hanem az egész kabinet bukásával jár. Láthattunk néhány ilyen szánalmas mutatványt a most hatalmon lévők által megvetően „vörös pestisnek” nevezett szociáldemokrata uralom idején. Tényleg ezt akarják az USR „csillogó szemű” szavazói? Ennyire képes a „jobboldali, liberális” politikai oldal Romániában? Ezt kínálja a járványba belefáradt lakosságnak az „európai” koalíció? Épülhet a színpad a szürke szociáldemokraták és az őrült AUR-osok főszerepléséhez? Vagy csak blöffölve felértékelte magát az USR, hogy aztán megelégedjen egy számára előnyös kompromisszummal?

A kormányválságnak jelen helyzetben kizárólag Klaus Iohannis államfő, e kormánykoalíció „kereszt­apja” vethet véget. Ha sikerül neki a békítés, még erőteljesebb kölcsönös gáncsoskodások közepette folytatódhat a kormányzás. Amennyiben kudarcba fullad a békepipázás, az instabilitás egy újabb hosszú szakaszába lépünk. Meglepetésről nincs szó, már régóta megszoktuk.