Kísérleti oktatás, kísérleti nemzedék

A nyolcadik osztályt végzőket ez alatt az időszak alatt végig a „kísérleti generáció” címkéjével illették, és nem véletlenül. Ők voltak azok, akik esetében bevezették az előkészítő osztályt, ami szerencsére nem bizonyult sikertelennek: azóta is élvezik az előnyeit a kicsik, akik nem hirtelen, hanem egy évnyi játékos átvezetéssel lépnek az óvodából az iskolarendszerbe. Azonban sikertörténetként elkönyvelni talán csak a nulladik bevezetését lehet, ami ezután történt a mostani nyolcadikosok esetében, azt enyhén szólva is tévelygés, erőteljes bizonytalanság, kapkodó tapogatózás jellemezte. És jellemzi sajnos a továbbiakban is, így a kísérleti nemzedék továbbra is kísérleti marad.

Az ő esetükben kezdődött az oktatási reform, nekik kezdték bevezetni az új kerettantervet, és ők voltak azok, akik a kisebbségek számára kidolgozott, könnyebbnek beígért román nyelv- és irodalom program szerint tanultak. De mint ahogyan az a hazai oktatásban lenni szokott, átszervezések és -tervezések történtek sűrűn ezekben az években is. Csak hézagosan voltak tankönyvek, sokáig fogalmuk sem volt a diákoknak, de tanáraiknak sem, hogy milyen követelményrendszer szerint fognak kisérettségizni románból. Hogy a régi, hagyományos, leíró nyelvtant is megkövetelő feladatokat fogják-e kapni, vagy pedig a beszélt nyelv ismeretére, a gyakorlatra, élő kommunikációra helyezi a hangsúlyt a megmérettetés. Így a pedagógusok elővigyázatosságból – ugyanis a hazai oktatási rendszerben uralkodó fejetlenség és állandó kísérletezés miatt semmit sem lehet biztosra venni – mindkét típusú követelményrendszer szerint megpróbálták a gyerekeket felkészíteni.

Ennek nyomán aztán kiderült: a mondatelemzések és hasonló leíró nyelvtani gyakorlatok nem kellenek, az amúgy is leterhelt generáció vállára fölöslegesen kellett rápakolni a súlyt. Az már csak hab a tortán, hogy – amint azt sok pedagógus megerősíti – a speciális tantervek sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a tömbmagyar vidéken élő gyerekek az iskolában nem tanulják meg a román nyelvű kommunikációt, mindennapi élethelyzetekben nem biztos, hogy boldogulnak az állam nyelvén. És bár befejezték az általános iskolát, kapkodás, bizonytalanság és esetlegesség jellemezte oktatásuk a továbbiakban sem fog változni érdemben. Noha az előkészítőtől nyolcadik osztályig megreformálták a tanterveket, a továbbiakat egyelőre homály fedi.

Most megint hegy alatt abrakolnak az illetékesek: az alternatív tervnek természetszerűleg kilencedik osztályra vonatkozóan is kell folytatódnia, azonban ahogyan ezt már megszokhattuk: késnek az érdemi, jól előirányzott előkészületek. Szeptemberben tetszik, nem tetszik, de elkezdődik a tanév, a kísérleti generációnak azonban egy ideig továbbra sem lesz tankönyve, hiszen a tantervek kidolgozását csak a közelmúltban, nem is az utolsó tíz, hanem az utolsó öt méteren kezdte el az oktatási minisztérium. És ki tudja, mikor lesz ebből valami…

Így indulnak hát neki a mostani nyolcadikosok a középiskolának. De remélhetőleg – az adott kedvezőtlen körülmények között – az online oktatás útvesztőiben is felkészültek a ma kezdődő megmérettetésre. A sok bizonytalanság pedig valószínűleg megedzette őket, így talán bátrabban veszik a továbbiakban az oktatási rendszer esetlegessége okozta akadályokat. Amelyekből biztosan kijut majd nekik a jövőben, így aztán végigkíséri őket az érettségiig a „kísérleti” címke. Ami egyébként tulajdonképpen egész oktatási rendszerünkre érvényes és bátran ráaggatható.