2013. március 04., 20:582013. március 04., 20:58
A „kecskét a házból” analógia nem tőlem, hanem egy helyi politikustól származik, de azt hiszem, tényleg tökéletesen illusztrálja a helyzet abszurditását, ezért bátorkodom itt – mindenféle politikai felhangoktól lecsupaszítva – kölcsönvenni. Az történt ugyanis, hogy év elején a városvezetőség az összes létező, a város adminisztratív területén található magántelket építkezési területté nyilvánította, ami önmagában értelmetlen bürokratikus intézkedésnek hangzik. Valóban annak is gondolhatták a telkek tulajdonosai is egészen addig, amíg jó polgárként gyanútlanul be nem sétáltak a városházára, hogy kifizessék az adóikat. A hideg zuhany itt érte őket, ugyanis kiderült, egyes esetekben nemhogy tízszer, de akár negyvenszer is több adót kell fizetniük a telkükre, mint azelőtt.
Hogy tényleg ne essék semmilyen félreértés, én részben megértem a polgármester érveit is, hiszen igaz, hogy sok váradi újgazdag szántóföldként regisztrált telken építtet engedély nélkül medencés villát, miközben ugyanannyit adózik utána, mint Mari néni a paradicsomos kertért. Mari néni viszont 500 lejes nyugdíjból próbál – nem élni, hanem túlélni. A történet alakulásáról folyamatosan beszámoltunk, így én már a folyamat egyéb mozzanataira nem térnék ki, legyen elég hozzá annyi, hogy egy-két hónapnyi huzavona, lakossági tiltakozások és politikai csörték után az önkormányzat visszakozott, és kegyesen bejelentette: mégsem fogja megemelni azoknak a telkeknek az adóját, ahol valóban gyümölcs és zöldség terem, illetve különböző praktikus okok miatt, ha a tulaj a feje tetejére állna, akkor sem kapna rá építkezési engedélyt, építkezési területként besorolni tehát legalábbis butaság. Örülhet Mari néni, és örülhet minden jó szándékú érintett – s ezzel az örömmel már viheti is a telek papírjait a városházára, hogy bebizonyítsa, nem csaló. Egyszóval kivitték a kecskét a házból, és a váradiak vígan talpalhatnak az igazukért – csak azért, mert az önkormányzat balfék volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok